Monitoringrendszer együttműködési megállapodás aláírása

A Debreceni Egyetem és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata környezetünk megóvása érdekében folyamatosan és hosszú távon működő környezetvédelmi monitoringrendszert hoz létre, melyet a katasztrófavédelemmel és a Future of Debrecen mozgalommal is szoros együttműködésben alakítanak ki és üzemeltetnek. Az erről szóló megállapodást Papp László, Debrecen polgármestere és Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora írta alá 2023. április 3-án.

A sajtónyilvános esemény keretében Papp László többek közt elmondta: Debrecen városa és a Debreceni Egyetem közötti stratégia együttműködés igen hosszú időre tekint vissza. A városstratégia alakítása, tervezése a Debreceni Egyetem nélkül elképzelhetetlen lenne. Ez az együttműködés mindig segített Debrecennek abban, hogy az adott időszak kihívásaira megtalálja a megfelelő válaszokat. Egy olyan korszakban, egy olyan időszakban élünk, amikor a környezetünk folyamatosan változik. Szükség van a gazdaság fejlődésére, a város növekedésére, ugyanakkor nagyon nagy szükség van környezetünk megóvására, védelmére. Ezen a területen köt Debrecen városa és a Debreceni Egyetem egy újabb erős szövetséget azzal, hogy a környezet megóvása érdekében egy folyamatosan és hosszú távon működő környezetvédelmi monitoringrendszert hoz létre – támaszkodva a Debreceni Egyetem tapasztalataira, tudására, azokra a komplex adatgyűjtési és kiértékelési folyamatokra, amelyek stabillá, megbízhatóvá és közhitelessé teszik majd azokat az eredményeket, amelyek e monitoringrendszer működtetése során előállnak majd. Az együttműködésnek a tudományos és elemző munkán kívül a debreceniek folyamatos tájékoztatása is feladata lesz. A polgármester nagyon fontosnak tartja azt, hogy folyamatosan alakuló és változó világunkban legyen meg az interakció a város polgáraival, sőt, tekintettel arra, hogy Debrecen városa ma már nemcsak saját polgáraiért, hanem a környező településekért, azok lakóiért is felelősséggel tartozik. A növekedés ugyanis olyan mértékű, hogy biztosítani kell azt, hogy a környező települések is megfelelő, közhiteles, megbízható tudományos alapokon álló információkhoz jussanak majd a monitoringrendszer működtetése során. A tervek szerint a nap 24 órájában működő, automatizált monitoringrendszer környezetünk számos elemére fókuszálva fogja majd betölteni funkcióját. Nagyon fontos lesz a felszíni és a felszín alatti vizek, a talaj, a termőföld, a levegő állapotának megfelelő műszerekkel történő figyelemmel kísérése, a folyamatos fizikai mintavétel, a minták akkreditált laboratóriumokkal való vizsgálata, s az adatok elemzése. A monitoringrendszer kialakítása során a város és az egyetem különböző társszervezetekkel – katasztrófavédelem, a vármegyei kormányhivatal környezetvédelmi hatósága, az atommagkutató intézet – is együtt kíván működni. Papp László hangsúlyozta: az a gondolat, hogy egy ilyen monitoringrendszernek a létrehozására szükség van, nem az elmúlt napokban, hetekben, hónapokban született meg – évek óta irányul törekvés a feltételrendszer megteremtésére. Ennek ötletgazdája – a Civaqua-program megvalósításához kapcsolódóan – Aradi Csaba ökológus volt. Az ő alapgondolata egészült ki azzal, hogy nemcsak a felszíni és felszín alatti vizekre, hanem a talajra és a levegőre is koncentrálva jöjjön létre ez a rendszer. Papp László megköszönte mindazok tevékenységét, akik előre vitték a monitoringrendszer kialakításának ügyét.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora szerint világunk, a modern, globalizálódó társadalmak permanens veszélyforrásai közül az egyik az informatika területe, a másik pedig a klímaváltozásé. Az utóbbi kapcsán ha a biodiverzitás veszélybe kerül, akkor – előbb vagy utóbb – az életünk kerül közvetlenül veszélybe. Debrecen rendkívül felgyorsult iparosodása ezeket a kérdéseket egyre élesebbé teszi. A Debreceni Egyetem már kifejlesztett egy igen fejlett agrometeorológiai monitoringrendszert, s jelentős tapasztalatokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogyan lehet ezt más kontextusokban is alkalmazni. Ebben a vonatkozásban az egyetemnek mind tudományosan, mind a környezetvédelmi gyakorlat szintjén úttörő szerepe lehet a jövőben, s erre törekszik is. Szisztematikus, átfogó biodiverzitás-kutatás és -monitoring ebben a régióban még nem volt. Debrecen városa és a Debreceni Egyetem mostani együttműködése erre is lehetőséget ad. Szilvássy Zoltán szerint a biodiverzitást óriási erőkkel kell védelmezni – elsősorban a saját érdekünkben.

FORRÁS: DEBRECEN.HU

Együttműködési megállapodás