Akkumulátor, akkumulátorgyár

  • 1. Miért van szükség akkumulátorokra?
    Ma már körbevesznek minket azok az eszközök, amelyek akkumulátorokkal működnek: telefonok, laptopok, fogkefék, kertészeti eszközök, rollerek, kerékpárok, gépjárművek. Azon túl, hogy megkönnyítik mindennapjainkat, fontos szerepet játszanak abban is, hogy a közép- és hosszú távú éghajlatpolitikai céljainkat elérhessük, kiváltva a jelentős környezeti terhelést okozó fosszilis energiaforrásokat. Az akkumulátorok révén nemcsak az elektromobilitás, a tisztább közlekedés érhető el, hanem az energiaellátás is biztonságossá és zöldebbé tehető, mert az akkumulátorok képesek a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia tárolására.
  • 2. Miért épülnek Magyarországon akkumulátorgyárak?
    A kitűzött globális, hazai és városi klímacélok elérésében, valamint a növekvő villamosenergia fogyasztási igények kielégítésében kulcsfontosságú szerepet játszanak majd a fenntartható akkumulátorok. Emiatt Magyarország Kormánya az akkumulátor iparági stratégiában célként tűzte ki, hogy Magyarország legyen az európai akkumulátor értéklánc egyik központja, valamint hogy egy versenyképes ipari ágazat jöjjön létre, hozzájárulva a nemzeti értéktermeléshez és magas értékű munkahelyek teremtéséhez. Fontos szerepe van emellett a nemzetgazdaságban kiemelt jelentőséggel bíró autóipari kapacitások, és Magyarország európai járműgyártási értékláncban betöltött jelenlegi szerepének hosszú távú megőrzésében, illetve pozíciójának jövőbeli erősítésében az eletromobilitás térnyerését követően is.
  • 3. Mikor indul be a termelés a gyárban?
    Várhatóan 2024-ben fogják összeszerelni a gyártósorokat, majd az üzembehelyezés után megindul a próbagyártás. A sorozatgyártás pedig 2025-ben indulhat el.
  • 4. Hová kerülnek az elkészített akkumulátorok Debrecenből?
    A CATL partnerei között van például a BMW, a Honda, a Hyundai, a Mercedes, a Tesla, a Toyota, a Volkswagen és a Volvo is, így viszonylag sok gyártóhoz és számos országba el fognak jutni a Debrecenben készült termékek.
  • 5. Mi az a feszültségmentesítés, amelyet a CATL Debrecenben fog végezni?
    A feszültségmentesítés egy meghatározott sorrendben végrehajtott munkafolyamat, melynek során egy erősáramú villamos berendezés (vagy berendezésrész) kapcsolata minden lehetséges energiaforrással megszűnik és a további feszültség alá kerülése meg van akadályozva. A feltöltött, de nem megfelelőnek minősített cellák biztonsági okok miatt feszültségmentesítésre és szétszerelésre kerülnek. Ezen cellák további kezelését engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási beszállítók végzik. Az előkezelés nem minősül hulladékégetésnek (a feszültségmentesítés kontrollált műszaki körülmények között történik).
  • 6. A gyártáshoz használt vegyi anyagokat, valamint a kész termékeket a városon keresztül fogják szállítani?
    Nem. Egyrészt korlátozva van a teherszállítás a városban, másrészt a Déli Gazdasági Övezet, ahol a CATL gyára is épül, az M35-ös autópálya mellett található, így a felhasznált alapanyagok és késztermékek szállítmányozása is elkerüli a várost.

Vízfelhasználás, szennyvízkezelés

  • 1. Mekkora lesz a gyár napi vízigénye?
    A CATL gyár átlagos napi vízigénye 3378 köbméter, míg maximális vízigénye 6232 köbméterben van megállapítva az I. ütemben. A vízigény túlnyomó része a hűtőtornyok üzemeltetéséhez szükséges és a technológiai folyamatokban kerül felhasználásra, kisebb része szociális vízigényként jelentkezik. Mind a város, mind a vállalat elkötelezett abban, hogy a hűtési és technológiai vízigény szürkevízzel legyen kielégítve, megóvva így a város ivóvízkészleteit.
  • 2. Mi lesz a gyártás során felhasznált vízzel?
    A felhasznált vízmennyiség közel 85 százaléka párolgási veszteségként a légkörbe távozik, mivel annak zöme hűtővízként, nem pedig a gyártás során kerül felhasználásra. A gyártás során keletkező szennyvizek először a gyár saját szennyvíztározójába kerülnek, majd a gyár telephelyén belüli előtisztítást és minőségellenőrzést követően a hatályos jogszabályok, előírások és a szolgáltató által meghatározott befogadói nyilatkozat alapján a debreceni szennyvíztisztító telepre kerülnek elvezetésre.
  • 3. Mi az a szürkevíz?
    Olyan már használt víz, mely igény szerinti megfelelő tisztítást követően, vagy anélkül ipari célokra ismét felhasználható. A szürkevíz tisztított szennyvíz és hígítóvíz technológiai igények szerinti összetételű, kevert elegye. A Debreceni szennyvíztelepről kikerülő tisztított szennyvíz jelenleg teljes mértékben a Tócó patakba kerül kiengedésre. A szürke víz technológiai alkalmazásával a debreceni szennyvíztisztító telepről kikerülő tisztított szennyvíz egy része így a gyár területén belül szürke vízként újra felhasználásra, azaz ismét hasznosításra kerül.
  • 4. Ha megnő a gyár vízigénye, veszélyeztetheti a lakossági ellátást?
    Nem. Egyrészt a gyár napi vízigénye maximalizálva van, másrészt jogszabály rögzíti, hogy mindig és minden körülmények között a lakosság ellátásbiztonsága élvez prioritást. Ekképpen egy gazdasági szereplő tevékenysége sem veszélyeztetheti a lakosság vízellátását.
  • 5. A gyár vízigénye veszélyezteti Mikepércs vízkészleteit?
    Nem, ugyanis Mikepércs saját mélyfúrású kutakkal rendelkezik, ezek semmilyen kapcsolatban nem állnak a debreceni vízhálózattal, így az ipari park vízellátásával sem.
  • 6. A CIVAQUA-programra azért van szükség, hogy a gyár vízigényét kiszolgálja?
    A CIVAQUA-program egy 40 évvel ezelőtt kitalált Hajdú-Bihar vármegyei vízügyi fejlesztés továbbgondolása, amely a Nagyerdő és az Erdőspuszták zöldebbé tételét szolgálja. Az 1976-os terveket a 2000-es években porolták le, és dolgozták ki részletesen a CIVAQUA mai változatát. Kizárólag vízgazdálkodási, természetvédelmi, illetve utóbbihoz kapcsolódóan szociális és jóléti célokat szolgál. A Déli Gazdasági Övezet vizes infrastruktúra-fejlesztése a CIVAQUA-programtól teljesen független.
  • 7. Megtörténhet az, hogy a gyár szennyvíze az ivóvíz-hálózatba kerül?
    Nem. Tekintettel arra, hogy mind a szennyvíz-, mind az ivóvízellátó rendszer zárt, és a vízbázisoknál folyamatos a monitorozás, semmilyen szennyvíz nem tud az ivóvízbe jutni.
  • 8. Mi lesz a gyárban keletkező szennyvízzel?
    A gyártás során három fajta szennyvíz keletkezik: kommunális, kezelést nem igénylő technológiai, és kezelést igénylő technológiai. Az eltérő vízhasználatból származó szennyvizek számára elkülönített szennyvízelvezető rendszer kerül kialakításra. Kizárólag a kommunális szennyvíz kerülhet a közműhálózatba, minden egyéb szennyvíz a gyári, még a telephelyen belül történő előkezelést követően, külön ezen szennyvizeknek megépítésre kerülő célvezetéken jut a szennyvíztisztítóba.
  • 9. Veszélyben vannak a debreceni termálvíz-készletek a gyár tevékenysége miatt?
    Nem, a CATL-nek nincs szüksége termálvízre a gyártási folyamathoz, ráadásul a tevékenységhez szükséges ivóvizet és szürkevizet egyaránt a Debreceni Vízműtől vételezik majd.
  • 10. Igaz az, hogy a város vízfogyasztása a gyáréval kiegészülve elsivatagosodáshoz fog vezetni?
    Nem, ugyanis Debrecen vízkészletei még hosszú évtizedekig képesek kiszolgálni a helyi igényeket. A vízkészletek csökkenése nélkül elérhető kapacitás, azaz az utánpótlódás 105 ezer köbméter naponta, miközben a város átlagos napi vízfelhasználása jelenleg 40 ezer köbméter. A fenntartható vízgazdálkodáshoz a folyamatos monitoringozás és modellezés, valamint az aktív vízbázisvédelem a továbbiakban is szükséges. A szürkevíz felhasználása csökkenti a vízkészletek igénybevételét.

 Gazdaság

  • 1. Hogyan lesz biztosítva a gyár munkaerőigénye?
    Debrecen gazdasága dinamikusan fejlődik, amelyet az is mutat, hogy a következő években több mint tízezer új munkahely jön létre. A közelmúltban azért is választotta több befektető városunkat, mert régiónk jelentős munkaerőtartalékkal bír, ráadásul a fejlett, nemzetközi színvonalú oktatási intézményrendszernek, valamint országosan is kiemelkedő hallgatói létszámnak köszönhetően - mind szakképzési, mind egyetemi szinten - megfelelően képzett munkaerőt és munkaerő utánpótlást is találnak helyben.
  • 2. Mekkora munkaerőigénye lesz a gyárnak?
    A kivitelezés alatt lévő első ütem munkaerőigénye 3 ezer fő körül várható.
  • 3. Kell tartani attól, hogy munkásszállók fognak épülni Debrecen kertvárosi részein?
    Nem, a városvezetés ez ellen minden esetben fel fog lépni a jog eszközeivel. Helyi rendelet értelmében egyébként sem lehet lakóövezetekben munkásszállót építeni, csak és kizárólag ipari övezetben van erre lehetőség az építési munkálatokban részt vevők részére, de ott is csak ideiglenesen, a fő rendeltetés szerinti épületek használatbavételéig.
  • 4. Mekkora forgalommal kell számolni a gyár tevékenységével összefüggésben?
    A telephelyen az árubeszállítás 0-24 órás munkarend szerint zajlik. A dolgozók munkahelyre történő bejutása busszal és személyautókkal történik. A telephelyen az 1. ütemben megközelítőleg 3000 fő munkavégzése várható, több műszakos bontásban. Az irodai dolgozók 8.00-16.30, a műszakban dolgozók 6.00-14.00., 14.00-22.00., 22.00-6.00. beosztás szerint dolgoznak. A tervezett üzem déli oldalán a tervdokumentációk alapján összesen 566 db parkolóhely kerül kialakításra. A dolgozói buszjárat parkolására összesen 44 db parkoló készül. További 99 db teherautó parkolót terveznek kialakítani. Üzemelés során a tervezett üzem keleti oldalán 7 teherautó, délnyugati és északnyugati oldalán pedig 14-14 teherautó érkezésére lehet számítani csúcsórában. A gyárhoz kerékpárút is kiépítésre kerül, így várhatóan számos alkalmazott kerékpárral fog járni dolgozni.
  • 5. Várhatóan jelentősen nőni fog a Déli Gazdaság Övezet irányába a forgalom. Hogyan tervezik kezelni ezt?
    A Déli Gazdasági Övezet megközelítésének elősegítése érdekében az alábbi úthálózati fejlesztések kivitelezése várható a következő években: - 47. számú főút 2*2 sávval történő átépítése a nemrég átadott 5 ágú körforgalomtól a 481. számú főútig, - Debrecen keleti elkerülő körgyűrű létesítése, - Homokkerti felüljáró kapacitás bővítéssel kapcsolatos átépítése, - Déli Gazdasági Övezet nyugati oldalától a Határ útig történő úthálózat létesítése (Vértesi úti vasúti csomópont kapacitásbővítésével), - Déli Gazdasági Övezet és a 481 számú főút összekapcsolása 2 db új csomópont létesítésével, - a városi kerékpárúthálózathoz kapcsolódó belső kerékpárhálózat az ipari parkban.
  • 6. Fognak nőni a város bevételei, ha elindul a gyártás?
    Igen, ugyanis jelentős hatást fog gyakorolni a gyár működése a város iparűzési adó-bevételeire.

Hulladékgazdalkodás

  • 1. Mi lesz a gyártás során keletkezett hulladékkal?
    A keletkező hulladékot a gyár üzemi gyűjtőhelyén gyűjtik majd az előírásoknak megfelelően. Minden, a gyártás során keletkezett hulladék engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak kerül átadásra, majd kezelésre.
  • 2. A hibás akkumulátorokat hova fogják vinni?
    A feltöltött, de a minőségellenőrzés során nem megfelelőnek minősített cellák biztonsági okok miatt feszültségmentesítésre kerülnek. Ezen cellák további kezelését engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási beszállítók végzik. Fontos megjegyezni, hogy a használt akkumulátorok szétszerelése, megsemmisítése és újrahasznosítása nem Debrecenben fog történni.
  • 3. Mekkora mennyiségű hulladékkal fog járni a gyár tevékenysége?
    Várhatóan a nem veszélyes hulladékok mennyisége 32350 tonna/év lesz, míg a veszélyes hulladékoké 18300 tonna/év az 1. ütem tekintetében. Magyarországon 2020-ban 11,5 millió tonna nem veszélyes, és 12 millió tonna ipari veszélyes hulladék keletkezett, így megállapítható, hogy nem számottevő az országos adatokhoz képest a gyár tevékenysége során keletkezett hulladék.
  • 4. Igaz az, hogy a gyártó hibás és használt akkumulátorokat is fog raktározni Debrecenben?
    Nem, ugyanis a CATL nem tervez, és nem is adott be engedélyezési kérelmet használt akkumulátorok tárolására vagy feldolgozására a debreceni üzem kapcsán.

Energia

  • 1. Veszélyeztetni fogja-e a gyár villamosenergia-szükséglete a város biztonságos ellátását?
    Nem, ugyanis az elmúlt években végrehajtott, és a jelenleg is folyamatban lévő villamosenergia-hálózat fejlesztések miatt mind az ipari parkok, mind a város áramigénye biztosítva lesz.

Környezetvédelem

  • 1. Mi történik a gyár építése során kitermelt termőfölldel?
    A humusz mentendő érték, mely a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó rétegét jelenti. A debreceni gazdasági övezetekben folyamatban lévő és már megvalósult beruházások kivitelezése során letermelt mentendő humuszos termőréteget a mindenkori jogszabályi követelményeknek megfelelően a kivitelezéssel érintett ingatlanok területén belül hasznosítják. A termőréteg egy része az ingatlanokon belül az építésügyi előírások szerint kialakítandó zöldfelületek képzése céljából elterítésre kerül. A zöldfelületek képzésére fel nem használt humuszmennyiség ingatlanon belül, rendezett depóniákban került elhelyezésre. Az ingatlan területén belül zöldfelület kialakítására fel nem használt mentett humuszmennyiséget a Beruházó - a termőföld védelméről szóló törvényben foglaltak betartása mellett, a jogszabályban meghatározott mértékű talajvédelmi járulék megfizetését követően - átruházhatja. Az ily módon átruházott humuszos termőréteg kizárólag talajjavító céllal használható fel gyengébb minőségű termőföldeken, vagy termesztő közeg előállítására hasznosítható.
  • 2. Milyen zajterheléssel fog járni a gyár?
    A gyár tevékenysége során technológiai, épületgépészeti, és rakodási zajjal, valamint a tehergépjármű és személyautó forgalom zajával kell számolni. A zajvédelem tekintetében is szigorú előírásokat fogalmazott meg a Kormányhivatal. Így az üzemeltetőnek már a technológiai próbaüzem megkezdését követően műszeres zajmérések alapján készült szakvéleménnyel kell igazolnia, hogy a zajkibocsátási határértékeknek megfelelően működik. Ráadásul minden egyes zajforrás beüzemelésekor köteles mérni és bizonyítani, hogy az megfelel a határértékeknek, továbbá a beüzemelését követően is rendszeres mérésekkel kell igazolni a határértékek betartását.
  • 3. Miért nem a város keleti részén épül a gyár, ahol gyengébb minőségű termőföldek vannak?
    Debrecen keleti részén valóban gyengébb minőségű termőföld területek találhatóak, azonban a város ezen részén nem áll rendelkezésre ipari igények kiszolgálásra alkalmas ipari közmű és infrastruktúra. A város közlekedési adottságait figyelembe véve elmondható, hogy ha ezen területek ipari célú hasznosítása mellett döntene valaki, akkor a kelet-nyugat irányú közúti forgalom kizárólag Debrecen városán keresztül érné el a város nyugati oldalán húzódó M3-M35 autópályát – jelentős környezeti és infrastrukturális terhelést okozva, városi tranzitforgalmat generálva. Ráadásul a város keleti részén olyan NATURA 2000 területek is találhatóak, amelyek miatt az ipari célú hasznosítás környezetvédelmi és természetvédelmi, tájképvédelmi szempontból is aggályos lenne.
  • 4. A gyártáshoz szükséges vegyi anyagok bekerülhetnek a talajba?
    A használt vegyi anyagokat tartályokban tárolják. A tartályok műszaki védelme miatt szennyezőanyag normál üzemmenet mellett nem juthat a talajra, így a felszín alatti vízbe sem.
  • 5. Hogyan fogják ellenőrizni, hogy a gyár nem szennyezi-e a környezetet a megengedettnél nagyobb mértékben?
    A gyár köteles a környezethasználati határozatban előírt mérési, ellenőrzési kötelezettségének eleget tenni: folyamatosan figyelemmel kell követnie a környezetbe történő kibocsátásait és ezeket nyilvántartani, majd az eredményeket a környezetvédelmi hatóság részére rendszeresen megküldeni. Emellett az önkormányzat a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselőivel és a Debreceni Egyetem professzoraival együtt egy független iparfelügyeleti és környezetvédelmi monitoringrendszert fog kiépíteni, amelynek célja, hogy a hatósági ellenőrzések mellett folyamatosan figyelemmel kövesse a gyár környezetének állapotát.
  • 6. Igaz az, hogy rendkívüli lesz a gyár légszennyezése?
    Nem, hiszen a gyár tevékenységéből származó levegőterhelés a környező üzemek háttérterhelésével együtt is jelentősen a vonatkozó kibocsátási határértékek alatt marad majd.