Egy munkahely, ami az autóiparban létrejön, további 1,3 munkahelyet tud megtartani a beszállítói láncon, illetve azon keresztül, hogy a dolgozók elköltik a jövedelmüket. Szinte megállíthatatlanul ömlik Magyarországra a külföldi működő tőke évek óta, csak az elmúlt három évben a magyar GDP 14 százalékát fektették be hazánkba külföldi tulajdonú vállalatok, és jelenleg semmi nem utal arra, hogy ez a jövőben bármennyire is változna. A világgazdaság folyamatban lévő átalakulása és a zöldátállás ugyanis egyszerre kényszeríti ki azokat a beruházásokat, amelyek döntően az autóipar és ahhoz szorosan kapcsolódó akkumulátorgyártás területén valósulnak meg.
Orbán Viktor hétfőn a parlamentben úgy fogalmazott, csak az a kérdés, hogy ezek a beruházások hol valósulnak meg, miután Európa eldöntötte, hogy elindítja a zöldátállást, az autóipar is lépéskényszerbe került. Szerinte ha németeknek jó, akkor nekünk magyaroknak is jó lesz.
A kormányfő ezzel arra utalt, hogy a világ egyik legfejlettebb országának számító Németországban 14 akkumulátorgyár épül a következő években, amivel a világon legnagyobb kapacitásuk lesz.
Ezzel együtt továbbra is adódik a kérdés, mit adnak nekünk a kínaiak ezekkel a gyárakkal, és mi a jelentőségük a magyar gazdaságban. Erről mondták el a véleményüket szakértők.
Olyan szegmensekbe jönnek ezek a befektetések, amelyekben Magyarországnak jelenleg komparatív előnye van. Nem véletlen, hogy pont egy olyan felfutó területen ömlik be az FDI, mint az akkumulátorgyártás
– mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki hozzátette, hogy milyen a magyar gazdasági berendezkedés és az ipari struktúra, az meghatározza, hogy milyen típusú FDI érkezik hozzánk. Szerinte a kormányzat által nyújtott támogatások mellett a befektetői oldalról hazánk mellett szól az is, hogy logisztikailag nagyon jó az elhelyezkedésünk, jó az út- és vasúthálózatunk, így sokkal könnyebb megoldani a szállításokat, nem mellesleg továbbra is olcsó a magyar munkaerő.
A szakember szerint ugyan importból épülnek ezek a gyárak, és magas importhányada van a termelésnek, de még mindig 30-40 százalék körüli hazai hozzáadott értéket tudnak biztosítani, tehát van pozitív hozadékuk.
Ráadásul egy-egy munkahely, ami az autóiparban létrejön, további 1,3 munkahelyet tud megtartani a beszállítói hálózaton, illetve azon keresztül, hogy a dolgozók elköltik a jövedelmüket.
Hangsúlyozta, nemcsak azt kell nézni, hogy egy gyár mekkora hozzáadott értéket állít elő, hanem mekkora a multiplikatív, tovagyűrűző hatása.
Nemcsak a zöldátállás, hanem a világgazdasági folyamatok is ösztönzik ezeket a beruházásokat, az ellátási láncok járvány alatti megszakadása után mára realitássá váltak az olyan fogalmak, mint a nearshoring vagy a freindshoring, amelyek a protekcionista törekvéseknek is támaszt adnak. Virovácz Péter ennek kapcsán az amerikaiak által kidolgozott inflációellenes törvény (IRA) jelentőségét emelte, ami pontosan azt támogatja, hogy az Egyesült Államokon belül jöjjenek létre termelő kapacitások. De ugyanezt próbálja Kína is meglépni részben otthon, részben az európai piacra betörve, ahogy az Európai Unió sem tétlenkedik, a szakértő inkább ezzel vonná párhuzamba a most látott folyamatot, mintsem a zöldátállással.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon és a régióban kiemelkedően fontos szerepe van a külföldi működő tőke beáramlásának, tekintettel arra, hogy 1990 előtt nem alakulhattak ki versenyképes magyar vállalkozások, amely a tőkefelhalmozást is elősegítette volna, ezért a régió rászorult, illetve a mai napig rászorul a külföldi tőkére. Ez visszaköszön a makrogazdasági adatokban: a vállalatok által előállított hozzáadott értéket tekintve a külföldi tulajdonú vállalatok aránya Írország után hazánkban a legmagasabb (2020-ban 46,5 százalék), amelyet régiós országok (Csehország, Szlovákia, Románia), illetve a speciális helyzetben lévő Luxemburg követnek.
Természetesen nem gondolhatjuk azt, hogy az a jó, ha egyáltalán nincsenek külföldi befektetések, de azt sem, hogy az a jó, ha csak külföldi cégek fektetnek be hazánkban. A külföldi cégeknek jellemzően nagyobb tőkéjük és jobb technológiájuk van, így gyorsan tudnak sok munkahelyet teremteni, erre pedig a 2010-es évek első felében különösen is nagy igény volt
– magyarázta az elemző, aki hozzátette: a külföldi cég előny és hátrány is. Potenciálisan megjelenik keresleti oldalon, tehát beszállítóként be tudnak csatlakozni a termelési láncba, ugyanakkor magasabb bérekkel el tudja szívni a munkaerőt. Szerinte egyszerre kell ösztönöznie Magyarországnak a külföldi tulajdonú beruházásokat és támogatni a hazati tulajdonú cégeket (jellemzően kkv-kat) a fejlődésben.
Magyarország jó eséllyel dobogós helyezést érhet el az EU-ban az akkumulátorkapacitások terén a következő években, amit azt is jelenti, hogy az SK Innovation, a CATL vagy a legutóbb bejelentett Sunwooda beruházásának termőre fordulása érezhető hatást gyakorolhat a növekedésre. Korábbi elemzések szerint középtávon 5-6 százalékra is gyorsulhat a magyar gazdaság bővülési üteme. Előbb a beruházási adatokban, majd 2024–2025-től a termelésbe is bekapcsolódhatnak, megtámogatva ezzel a 2030-ig terjedő időszak GDP-jét.
FORRÁS:VG.HU