Debrecen – A miniszter szerint Debrecen iskolapéldája annak, hogy az iparfejlesztés hogyan hozza magával a közösség életkörülményeinek a javítását. Szó esett a vendégmunkásokról is.
Jelentős ipari fejlesztések és vasúti beruházások kezdődtek el Debrecenben és térségében. Ezek az infrastruktúra-fejlesztések biztosítják, hogy a terveknek megfelelően indulhasson el minden tervezett termelési, gyártási folyamat, ugyanakkor érdemben javuljanak a debreceni közlekedési feltételek is.
Minden beruházásnál a legfontosabb kérdés, hogy azáltal jobb vagy rosszabb lesz-e egy közösség élete – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Debrecen Televízió Közügy Extra című műsorában.
„Nagyon fontos, hogy amikor egy-egy gyárépítésről, egy-egy nagy ipartelepítésről gondolkodunk, akkor a helyi közösség szemüvegén keresztül is nézzük az adott beruházási döntést. Mert az persze makrogazdaságilag, az ország gazdasági teljesítménye szempontjából fantasztikus hír, hogy Debrecenben a magyar gazdaságtörténet valaha volt három legnagyobb beruházása közül kettő párhuzamosan zajlik, ráadásul egymástól néhány kilométerre. Ez fantasztikus dolog, de óriási kihívás is, hiszen ennek nagyon komoly hatása lesz a helyi közösségre, több ezer új munkahely jön létre csak a gyárépítések miatt, s a beszállítókról, a mellé települő kiegészítő iparról még nem is beszéltünk. Nyilvánvalóan ha ezeket a beruházásokat csak szimpla gyárépítésként fognánk fel, azzal nagyon rosszat tennénk itt, helyben, mert az könnyen élhetetlenné tenné a várost, az emberek nemhogy az előnyeit éreznék ezeknek a beruházásoknak, hanem rontaná az életkörülményeiket, s ezt nem szabad” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy minden egyes beruházásra egy komplex fejlesztési tervként tekintenek, melyben a helyi emberek életkörülményeinek javítása ugyanolyan fontos, mint maga a gyárépítés. Példaképp említette, hogy amikor a BMW úgy döntött, hogy Debrecenbe, az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetbe érkezik, úgy állapodtak meg, hogy ezzel számos közlekedési és életminőséget javító fejlesztést is elvégeznek. Mint mondta, az útépítések és a vasúti fejlesztések első szakasza lezárult, de most újabb fejlesztések indultak el. Balmazújváros és Debrecen vasúti összeköttetése például hasonló lesz a budapesti elővárosi vonalakhoz.
„Az a célunk, hogy Budapest ne az egyetlen központja legyen az országnak, hanem legyen Budapest mintájára még legalább egy nagy gravitációs központ, ez Debrecen esetében már úgy is megnyilatkozik, hogy elővárosi rendszer jön létre Debrecen körül, s ezt közlekedésileg is össze kell kötni. Az útépítésekkel és a vasúti fejlesztésekkel ez volt a célunk” – jelentette ki a tárcavezető.
Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy a fejlesztésekkel igyekeznek elérni, hogy a belváros forgalmát már ne terheljék, ezt szolgálja majd többek között a 280 kamion befogadására alkalmas kamionterminál, ahol a vámolási tevékenységet is elvégzik majd, emellett a BMW-vel úgy állapodtak meg, hogy az elkészült személyautók 70 százalékát vasúton szállítják majd el, illetve a 33-as főűt négysávosítása is javít majd a közlekedési lehetőségeken.
„Azt gondolom, Debrecen kiváló iskolapélda arra, hogy egy iparfejlesztés hogyan hozza magával a helyi életközösség életkörülményeinek a javítását” – hangsúlyozta.
A műsorban szó esett a vendégmunkásokról is. A külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, azon magyar emberek, akik szeretnének dolgozni, találnak maguknak munkát. A szinte teljes foglalkoztatottság mellett Magyarország több térségében több iparágban munkaerőhiány alakult ki.
„Ha egy vállalat nem tud felvenni munkaerőt, akkor nem az történik, hogy visszafogja a termelését, hanem elkezd nézni más működési hely után. Ha egy vállalatnak munkaerőhiánya van, akkor nem tud fejlődni és akkor egy más termelési helyszínt keres. A munkaerőhiány tehát azzal fenyeget, hogy már meglévő munkahelyek vesznek el” – magyarázta.
Épp ezért szerinte ha meghatározott rend, szigorú szabályok szerint meghatározott időre ideengednek külföldieket dolgozni, azzal a magyar munkahelyeket védik meg.
Ha van egy száz főt foglalkoztató üzem, de csak nyolcvan munkavállalót talál, akkor nem az történik, hogy 80 százalékban fog működni, hanem fogja magát, és elmegy oda, ahol száz százalékban tud működni. Azaz ha nem tudunk behozni húsz embert, nyolcvan emberek elveszik a munkahelye”– fejtette ki.
Felmerült a kérdés, hogy lesz-e elég energia az új gyárak működtetéséhez. Szijjártó Péter szerint az ország energiaellátása biztonságban van a hosszú távú szerződések és az alternatív szállítási útvonalak révén, emellett építik Paks II-t és három gázerőművet, valamint fejlesztik a villamosvezeték-hálózatot is Kelet-Magyarországon. A miniszter hozzátette, készül az az előterjesztés, mely „nem csupán biztonságossá teszi a Debrecenben működő gyárak felelősségteljes vízellátását, hanem megvédi a debreceni vízbázist és modernizálja az egész város vízrendszerét.” A fejlesztéssorozat egyik célja az lesz, hogy a gyárak szürkevizet, tisztított szennyvizet is használjanak a működésük során.
Szijjártó Péter kiemelte, a világ egyik legnagyobb autógyártója, a BMW a elektromobilitási stratégiájának „szíve közepét” hozza Debrecenben, egy olyan autót fognak itt előállítani, mely még nem létezik, de arra alapozzák a következő évek sikertörténetét. Emellett a világ legnagyobb akkumulátorgyártó vállalata Európa legnagyobb elektromos akkumulátorgyárát hozza ide egy akkora beruházással, mely ott van Európa elmúlt éveinek top tíz legnagyobb beruházása között.
„Tehát az, hogy Debrecen az elektromos autóipari átállás egyik globális központja lesz, az se nem túlzás, se nem kérdés. Nyilvánvalóan ezt jól ki kell helyben használni, s ha jól látom, akkor a polgármester úr és a parlamenti képviselők kellően sok munkaórát töltenek azzal, hogy ezt a beruházási sikert egy városi sikerré fordítsák át” – tette hozzá. A helyi adóbevételek ugyanis jelentősen nőni fognak, melyeket az életminőséget javító fejlesztésekre lehet fordítani.
Szijjártó Péter szerint Debrecenben és Magyarországon a nyugati és a keleti gazdaság szereplői egymásra tudnak találni, aminek ugyan a nyugati politikusok nem mindig örülnek, de ezt kérik tőlük a nagy nyugati gyárak vezetői.