A Zöld Kódexnek köszönhetően Debrecen akár Európa zöld fővárosa is lehet

 

Nem politikusok, debreceni környezetvédelmi szakemberek és professzorok készítették el az ország legnagyobb környezetvédelmi programját.

Bemutatták az ország legkomplexebb és legkorszerűbb környezetvédelmi programját január 24-én, szerdán Debrecenben, a Sziget-kékben, a 2023 és 2026 közötti időszakra készült Zöld Kódexet a program szakértői és témavezetői ismertették.

Papp László beszédében elmondta, a környezetvédelem kérdése Debrecenben – különösen az elmúlt egy évben – a figyelem középpontjába került. A polgármester felvázolta, a program teljes mértékben cívisvárosi termék:

kiemelt cél volt, hogy ne fővárosi vagy egy külföldi munkacsoport készítse el azt. Az összetett feladatrendszert meghatározó Zöld Kódexet olyan szakemberek tudása alapján hangolták össze, akik ízig-vérig debreceniek, ismerik a város lüktetését, a mindennapjait és a helyi történéseket.

Kitért arra is, miért mostanra készült el a tervezet: mint fogalmazott, a program elkészítéséhez meg kellett várni azt az országos kitekintésű környezetvédelmi programot, melyet az Országgyűlés 2022 decemberében fogadott el. Erre építve kezdték meg a munkát a Debreceni Egyetem professzoraival és szakértőivel.

Egy fenntartható környezetet fog garantálni a program

– A program keret jellegű, melynek összeállítása és megvalósítása támaszkodik az európai uniós és kormányzati környezetvédelmi program paramétereire, a végrehajtása uniós, kormányzati támogatásokra és jelentős részben városi költségvetési forrásokra fog támaszkodni – vetítette előre.

A program garanciát ad a paraméterei betartására, és arra, hogy Debrecen polgárai biztonságban élhessék a mindennapjaikat, továbbá, hogy a város fenntartható és környezettudatos módon fejlődjön.

Papp László részletezte, a Zöld Kódex tartalmaz egy kiindulópontként szolgáló állapotfelmérést, meghatározza az elérni kívánt célkitűzéseket, a megvalósításhoz szükséges költségeket, a szabályozási, ellenőrzési és értékelési eszközöket. Mint mondta, várhatóan társadalmi párbeszédet fog kezdeményezni a környezetvédelmi program, azonban hangsúlyozta, azt nem politikusok készítették. A városvezetőség mindössze koordináló szerepet töltött be, a programot az adott szakterületet magas szinten ismerő tudósok, szakemberek állították össze. Úgy véli,

a környezetvédelmi kérdésekben nem is politikai, sokkal inkább szakmai vitákat kell folytatni.

– A program egyik legnagyobb erénye, hogy magában foglalja azt a környezeti ellenőrző rendszert, amellyel az a célunk, hogy nyomon kövessük a város biodiverzitásának, vízgazdálkodásának, levegőszennyezésének a folyamatait – tudatta. A polgármester szerint vitán felül áll, hogy ez egy elvárás a debreceni polgárok részéről, hiszen nagy léptékű gazdaságfejlesztés zajlik a városban, amely az előnyök mellett kihívásokat is generál. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, a 2023 januárjában tartott közmeghallgatáson hivatkozott egy szigorú ellenőrző rendszer kiépítésére, mely főként a város iparterületeire koncentrál, emellett Debrecen környezetét is monitorozza.

Debrecen felszíni vízgazdálkodási rendszerét új alapokra helyezi

Papp László elmondta azt is, a környezeti ellenőrző rendszer várhatóan az év második felében, még a nagyobb ipari üzemek elindulása előtt megkezdi a működését. Egy szintén központi témát érintve beszélt Debrecen vízgazdálkodásáról is. Emlékeztetett, a város kevesebb, mint a felét használja az 1980-as években igénybe vett vízmennyiségnek. Azonban rámutatott, nem lehet azzal megelégedni, hogy a vízfelhasználás kiegyensúlyozott, hiszen folyamatosan foglalkozni kell vele, ezért már évekkel ezelőtt kidolgozták azt a rendszert, amely Debrecen felszíni vízgazdálkodási rendszerét új alapokra helyezi. Ezzel kapcsolatban megemlítette, a Civaqua-projekt folytatása az egyike a Zöld Kódex ötven programpontjának. A Civaqua első ütemével többször foglalkoztunk.

A polgármester kiemelte, azonosulva a debreceniek vízgazdálkodással kapcsolatos felvetéseivel, azt a javaslatot fogalmazták a városba települő nagy vízfogyasztású iparvállalatai – elsősorban az akkumulátorgyár – számára, hogy vizsgálják felül a technológiai megoldásokat, és térjenek át víztakarékos módszerekre. Mint fogalmazott, a debreceniek érdeke elsőséget élvez, a környezetvédelmi program garancia arra, hogy a gazdaság fejlődése ne jelentsen veszélyt a városra.

Debrecen mint a természetvédelem őrvárosa

Fontos mérföldkőnek nevezte a környezetvédelmi program bemutatását a munkálatokat koordináló Balázs Ákos is. Az alpolgármester elmondta, debreceniként kellő alázattal végezték el a Zöld Kódex kidolgozását. Mint mondta, a cívisvárost a természetvédelem őrvárosának is nevezhetjük, hiszen itt készült el a füvészkönyv, valamint a Nagyerdő vált elsőként természetvédelmi területté az országban.

– Debrecen évszázadok óta támaszkodik a helyi tudásra. A Debreceni Egyetem számos innovatív kutatásban vesz részt, miközben folyamatosan együttműködik a várossal, a környezetvédelmi program kidolgozásával pedig még szorosabbra fűződött ez a kapcsolat – húzta alá. Felelevenítette, a munka 2019-ben már elkezdődött az új környezetpolitika meghirdetésével és a Zöld Munkacsoport létrehozásával. Ennek szerinte azért volt jelentősége, mert így politikusok helyett szakemberek és tehetséges környezetmérnökök formálták a város környezetvédelmi törekvéseit.

Ezzel létrejött egy cselekvő, zöld közösség Debrecenben, mely az elmúlt évben kiegészült az egyetem professzoraival, szakembereivel. Tovább erősödött az a szellemi műhely, ami arra törekszik, hogyan lehetne a várost még környezettudatosabbá tenni. A Zöld Kódex ezt a többéves javaslatcsomagot foglalja össze

– mondta. Előre vetítette, ez az intézkedésekből is látható lesz, hiszen a program alapján a város minden területére igyekeznek beépíteni a zöld szemléletet.

Megvalósítható tervek szerepelnek a programban

Szűcs István, a Háttér Módszertan Stratégia Zöld Városfejlesztési Politika Témacsoport vezetője szerint példaértékű, hogy a dokumentum kidolgozásában a város és az egyetem együttműködött. Megemlítette azt is, a környezeti ellenőrző rendszer kidolgozása nagyban fűződik Aradi Csaba ökológus nevéhez.

A Zöld Kódex igazodik a legfrissebb nemzeti környezetvédelmi programhoz, a prioritásokat helyi szinten értelmeztük, és adaptáltuk a célkitűzéseket, hogy Debrecenre illeszkedjen

– mutatta be. Hozzátette, a program hasznos információk tárháza: a dokumentum egy része Debrecen környezeti állapotát mutatja be, illetve az urbanizációhoz kapcsolódó területeket elemzi.

Kiemelte, lényegesen több problémát és fejlesztendő területet tártak fel, mint aminek a megoldására három év alatt lehetőség adódik. Elmondta azt is, habár ötven intézkedéscsomag került az anyagba, ennél sokkal több dolgoztak ki, de első körben a reálisan megvalósítható programokat egyesítették.

A Zöld Kódex nem teljesen végleges, a társadalmasítás során számos beérkező megjegyzést és kiegészítést figyelembe vesznek majd, a debreceni polgárok és a környezetvédelmi érintettségű civilszervezetek véleményére alapozva.

– Szeretnénk, hogy egy, a debreceniek megelégedésére szolgáló program szülessen. Nem rózsaszín álmokat akarunk kergetni, hiszen lehetnek csodálatos elképzelések, ha a tervezett feladatokból semmi nem valósul meg – szögezte le.

Szűcs István szerint tudomásul kell venni, hogy klímaváltozás van, és – bár ezen a folyamaton a város önmagában nem fog tudni változtatni, de – képes alkalmazkodni hozzá, és mérsékelni a hatásait. Úgy véli, szintén együtt kell élni az urbanizációs folyamatokkal, a városiasodás felgyorsulásának lesznek környezeti hatásai, és ezt kezelni kell.

Beszámolt arról is, a Zöld Kódex elkészítését teljes mértékben áthatotta a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv. Meggyőződése, ha Debrecen véghez viszi a programot, méltóvá válik arra, hogy eredményesen pályázzon az Európa zöld fővárosa címre, hiszen erre minden lehetőség adott.

A víz és a levegő is fontos része a programnak

Egy Debrecen méretű városnak a létében is meghatározó a víz, mint erőforrás. Kritikusan fontos, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg rendelkezésre álljon – fejtette ki Stündl László. A Vízrajz és települési vízgazdálkodás munkacsoport témavezetője felvázolta, nemcsak a csapadékvizekre és a Civaqua-programra tértek ki a részprogramok során, hanem a felszín alatti és a termálvizekre egyaránt. Szerinte a Zöld Kódex egy összetett, vízgyűjtő szintű megközelítésben tárgyalja a folyamatokat, a körforgásos gazdálkodás szemléletével. Stündl László elárulta, a munkacsoport a monitoring rendszer tervezésében és működtetésében is részt fog venni.

Lengyel Szabolcs, a Természetvédelem, biodiverzitás és szemléletformálás munkacsoport vezetője szerint Debrecen speciális földrajzi elhelyezkedésének eredményeképp megfigyelhető az élőhelyek és a fajok jelentős keveredése, ezáltal egy magas biológiai sokféleség jellemzi a város környezetét.

A biodiverzitás számos kihívás előtt áll, a faji sokféleség fogyatkozik, Európában az értékes élőhelyek 70 százaléka bizonyos szinten károsodott. Igyekszünk a környezeti ellenőrző rendszerrel ezt a folyamatot feltárni, és olyan intézkedéseket megfogalmazni, mellyel a csökkenés megállítható és részben visszafordítható – fogalmazott.

Kéki Sándor, a Levegőtisztaság, zaj és rezgés elleni védelem témacsoport vezetője rámutatott, az iparosodási folyamatokkal kapcsolatosan a levegő minőségének vizsgálata fontos szerepet kap a monitoring rendszerben. A munkacsoport többek közt fókuszál a szennyező anyagokra és a szállóporra is.

A professzor örömmel tudatta, a friss levegővizsgálati eredmények alapján a 2011 és 2022 közötti időszakhoz képest csökkenés figyelhető meg Debrecenben a szennyezőanyagok tekintetében, és az átlag koncentráció szempontjából is jó helyen áll a város.

Beszélt a zajszennyezésről is, melyet leginkább a közlekedés indukál. Véleménye szerint az elektromos autók elterjedésével a motorzaj csökkeni fog, ám a tömegük miatt a gördülési zaj növekedhet.

A közlekedés és zöldterületek jövője

Husi Géza, a Közlekedés és energetika témacsoport vezetője kifejtette, összetett vizsgálatra volt szükség ahhoz, hogy kiderüljön, milyen kritériumnak felel meg Debrecen jövőbeli energiagazdálkodása és közlekedése. A professzor szerint a környezetvédelmi programnak fenntarthatónak kell lennie, azonban – mivel gazdasági és társadalmi környezetben élünk – meg kell találni az egyensúlyt. Mint mondta, a program komplexitása éppen abban rejlik, hogy az egyes elemek megváltoztatásával hatással vagyunk más területekre, éppen ezért együttesen kell megoldani a problémákat.

Bauerné dr. Gáthy Andrea, a Települési környezet tisztasága, hulladék és zöldfelület-gazdálkodás munkacsoport vezetője elmondta, több szempontból felmérték a város zöldterületeit, minél részletesebb képet alkotva. Nemcsak azt vizsgálták, milyen arányban borított a város zöldfelületekkel, hanem azt is, milyen az adott területek vitalitása. Rámutatott, Debrecen esetében 46 százalékos átlagérték figyelhető meg.

A szakember kifejtette, alkalmazkodva a célkitűzésekhez, különböző intézkedéscsomagokat dolgoztak ki. Ezek között szerepel a város zöldítése, Debrecen különleges fásítása, a közösségi részvétel és az önkéntesség a zöldterületek fenntartásában, a körforgásos hulladékgazdálkodás, valamint a környezettudatos településüzemeltetés. Kiemelte a Kert a felhők fölött programot, mely egy olyan intézkedést takar, mely szerint a közintézmények lapos tetején zöldterületet hoznának létre.

Schwarcz Tibor, a Környezetveszélyeztetés és kárelhárítás témacsoport vezetője elmondta, lajstromba vették a veszélyes üzemeket, és beazonosították a barnamezős területeket. Több intézkedést is javasoltak ezen hasznosítható területekkel kapcsolatban, többek közt a közösségi zöldségeskert kialakítását.

Felhívta a figyelmet arra, minden környezethasználó szereplőt szigorú hatósági szabályok alá vetnek, és a működésük során is felügyelik őket. Hangsúlyozta, ellenőrzőpontjaik lefedettsége túlmutat a monitoring rendszeren is, hiszen számos környező települést is vizsgálnak.

Hamecz Orsolya okleveles természetvédelmi mérnöktől, a Zöld Kódex egyik szerkesztőjétől megtudtuk, a Zöldterületi Osztályt képviselve vett részt a program létrehozásában. Megerősítette, a 2019-ben elindult környezetvédelmi program egy folyamatos munka, a Zöld Kódex pedig részletezi, milyen stratégia mentén halad tovább a város.

A szakember saját bevallása szerint valamennyi munkacsoport tevékenységére rálátott, és összehangolta a kapcsolódási pontokat a témák között, hiszen a zöldterület, a közlekedés, a levegő- és vízvédelem mind összefügg egymással. Mint mondta, a Zöld Kódex megalkotásával egy nemzetközi színvonalú program született.

FORRÁS:HAON.HU