A magyar autóipari beszállítók jelentős kihívásokkal néznek szembe a globális versenyben. Debrecen a magyar járműgyártás egyik új központja, ami meghatározó a hazai gazdaság teljesítményében – hangzott el a Portfolio kétnapos járműipari rendezvényén.
Dr. Keszte Róbert, az AUMOVIO Hungary Head of Operations Architecture and Networking Business Unit and Country directora úgy fogalmazott az eseményen, hogy az autóipari beszállítói láncban zajló konszolidáció során csak a leghatékonyabb és legrobotizáltabb cégek maradhatnak életben. „Japán minőség, kínai sebesség, indiai költség – ha ezt el tudjátok érni, akkor minden jó”.
Fotók: portfolio.hu
Hozzátette, az autóipar globális piac, ahol minden OEM és Tier 1-es cég globálisan versenyez.
A portfolio.hu cikke alapján a beszállítók kiválasztásánál továbbra is első számú kritérium a minőség, majd a sebesség következik – az ajánlatkérésekre már aznap válaszolni kell, egy héten belül ajánlatot kell adni, hat hónapon belül gyártósort telepíteni, és legkésőbb 12 hónapon belül terméket felfuttatni. Végül a költség a legfontosabb szempont.
A Bosch magyarországi telephelyei például élen járnak a mesterséges intelligencia adaptálásában. A versenyképesség szempontjából a benchmark Kína, de a miskolci elektronikai gyár egyes termékeken már meg is előzi a kínai partnert termelékenységben és selejt arányban.
Dr. Keszte Róbert szerint „semmiképpen sem vagyunk versenyképesek Kínával”, a BYD még 35%-os importvámmal is képes versenyképesen értékesíteni Kínában gyártott autóit Magyarországon. A kínai cégek minden alapanyagot minimum 30%-kal olcsóbban tudnak beszerezni, energiájuk egyharmada az európainak, munkavállalóik heti 70 órát dolgoznak, szemben az európai 35-40 órával – olvasható a cikkben.
Szilágyi Balázs, a Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) közügyekért felelős vezetője elmondta, hogy másfél éve zajlik a termelésük, ami az akkumulátorgyártásnak egy köztes fázisa, modul összeszerelés. „Két gyártósorunk működik jelenleg, indulásra készen van a harmadik gyártósorunk is, a cellagyártásunk is gyakorlatilag nagyon közel van a 100%-os készültséghez, úgyhogy sorba fogjuk a következő hetekben, hónapokban beindítani a gyártósorainkat.” A beszállítók kapcsán pedig hozzátette, hogy folyamatosan nézik a piacot,
„ha idejöttünk Európába, ezzel magunk is egy lokalizációnak a részesei vagyunk, azon vagyunk, hogy minél több európai beszállítók legyen, és természetesen ezek között külön örülünk, hogyha magyarokat is találunk” – idézi a szakembert a portfolio cikke.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a piac radikális átalakulása komoly kihívás elé állítja a magyar tulajdonú középvállalatokat.
A panelbeszélgetés közben lezajlott közönségszavazás szerint a jelenlegi magyar tulajdonú autóipari beszállítók körülbelül 50%-a lesz képes 2030-ra teljesíteni a globális OEM-ek digitális és zöld elvárásait, ami komoly konszolidációt és piaci tisztulást vetít előre.
A panelbeszélgetés középpontjában az állt, hogyan tudnak nyertesek maradni a közép-kelet-európai autóipari beszállítók az elektromos átállás és a kínai szereplők erősödése mellett. A résztvevők egyetértettek abban, „a regionális jelenlét, a technológiai és iparági diverzifikáció, valamint a válságálló ellátási lánc együtt dönti el, ki marad talpon a következő 3–5 évben.”
Fábián Gábor, a Le Bélier európai regionális igazgatója szerint ma már a jó ár önmagában kevés, ugyanis ha a beszállító nem tud a kínai szereplőkhöz hasonló gyorsasággal reagálni, könnyen elúszik az üzlet.
Schnaider Dávid, a Videoton Cégcsoport üzletfejlesztési igazgatója a „regionális jelenlét” fogalmáról beszélt: elektronikai gyártóként számukra nem mindig a vevő földrajzi közelsége a döntő, hanem az adott gyártóbázis költségszintje és a partnerek globális mozgásának követése.
Wolf Gábor, az Emika Zrt. ügyvezető igazgatója KKV-szempontból fogalmazta meg a túlélési logikát, mely szerint a költséghatékonyság mellett legalább ilyen fontos az üzleti rugalmasság és a minőségügyi-szabványos megfelelés, mert ezek nélkül nincs belépő a nagy vevők felé.
Szucsány György, a Waberer’s Csoport ingatlanfejlesztési igazgatója infrastruktúra- és logisztikai nézőpontból azt emelte ki, hogy a régió erősödése valós trend, de a cél nem az, hogy a térség pusztán „meghosszabbított munkapad” legyen, hanem hogy innovációval feljebb lépjen az értékláncban.
Kemény Zoltán, a DHL Supply Chain ügyvezető igazgatója globális ellátásilánc-szolgáltatói szemszögből azt hangsúlyozta, hogy a logisztikában egyszerre kell lokálisan „ott lenni” a vevő mellett és regionális erőforrásokkal skálázni az innovációt.
A panelbeszélgetés záró üzenete, hogy azok a vállalatok maradnak versenyben, amelyek gyorsan alkalmazkodnak, partneri alapon működnek, és képesek egyszerre jelen lenni a régióban, technológiában és szolgáltatásban is több lábon állni.