„A kelet-magyarországi komoly ipari centrumok segítik a gazdaságot” – interjú az OTP Bank szakemberével – videóval
Az, hogy Magyarország keleti részén megjelent több komoly ipari centrum, mindenképpen segít a magyar gazdaságnak. A debreceni autóipari beruházások kapcsán erről beszélt a Médiacentrum Debrecennek Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központ igazgatója.
A Debrecenben megvalósított autóipari fejlesztések is szóba kerültek a HírPONT című műsorban. Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központ igazgatója a Portfolio Csoport Debrecen Economic Forum 2026 elnevezésű rendezvényén nyilatkozott Keserű Zsuzsa főszerkesztőnek.
Tardos Gergely szerint Debrecen nagyon kivételes ebből a szempontból: ide jött a legtöbb ilyen típusú beruházás, és ez nagyon sokat segített, nagyon komolyan fejlődött emiatt a város. Ez a modell Debrecenben hasonló pályát jelenthet, mint Székesfehérvár vagy Győr esetében, amiket nagyon sokáig alapvetően irigyelt az egész ország. Kijelentette: ha egy város sok lábon áll, és megjelenik egy komoly iparág, az mindenképpen jó dolog.
Az OTP Bank Elemzési Központ igazgatója beszélt a forint árfolyamáról is. Kiemelte, hogy a forint erősödése nem most kezdődött, több mint egy évvel a választások előtt érkezett meg a Magyar Nemzeti Bankba Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter, aki úgy érezte, hogy a hazai inflációs problémák miatt mindenképpen szakítani kell a korábbi gyengülő forint árfolyammal, tehát azzal az árfolyampolitikával, ami lényegében tolerálta vagy éppen segítette is a forint leértékelődését.
A forint ott lépett át egy felértékelődő pályára, és ezt a választási eredmény, illetve a külföldi bizalom nagyon felerősítette. Tardos Gergely nem számít arra, hogy a forint sokat gyengülne.
Ugyanakkor egyrészt az iráni háború miatt, másrészt meg azért, mert várhatóan előbb-utóbb a Magyar Nemzeti Bank elkezd kamatot csökkenteni, erről a szintről nem is erősödik már sokat a forint. Szerinte az exportőröknek meg kell tanulniuk együtt élni az erős forinttal.
Az adásban az euró magyarországi bevezetése is téma volt. Keserű Zsuzsa főszerkesztő felidézte, hogy Tardos Gergely a közelmúltban úgy fogalmazott erről, hogy rögös út vezet addig.
Az euró bevezetése, a feltételeinek a viszonylag gyors teljesítése megoldható, de komoly munkát kell beletenni – jelentette ki az igazgató. A bevezetéshez szükséges, úgynevezett maastrichti kritériumok közül jelenleg Magyarország egyet sem teljesít. Hazánk azon országok közé tartozik, ahol 5-6 évvel a megcélzott bevezetés előtt magas a költségvetés hiánya, magas az államadósság és egyelőre éppen nem csökken, hanem emelkedik a pályája. A költségvetési hiánynak 3 százalék alatt kellene lennie. A választási év, és a korábbi évek viszonylag magas hiánya miatt, ha nem történik semmi, akkor 7 százalék körül lenne a költségvetés hiánya. Az államadósság a tavalyi év végén 75 százalék körül volt, az első negyedévben ennél egy kicsit magasabb, és ezt kellene vagy „letuszkolni” 60 százalék alá, vagy stabilan csökkenő pályára állítani.
Tardos Gergely szerint ugyanakkor egyáltalán nem reménytelen a helyzet, hiszen majdnem mindegyik kritériumot tekintve volt olyan eurót bevezető állam, ami rosszabb pozícióból indult, mint Magyarország.
Olyan országok is voltak, amik lényegesen közelebb az euróbevezetéshez rosszabbul álltak, például a hozamkörnyezetet tekintve. Egy viszonylag feszített ütemtervű, nagyon gyors cselekvést igényel az euró bevezetése – véli a szakember.