Sajtószemle

Az ellenőrző rendszer sok mindent vizsgál, de a debrecenieket is kérik, hogy ne szennyezzék a környezetet

Tudományos szakmai grémium sorakozott fel a környezeti ellenőrző rendszer mögé, de nagy felelősség van a lakosságon és az ipari szereplőkön is – hangzott el a Debrecen Televízióban.

Környezeti Ellenőrző Rendszert hoztak létre Debrecenben. Ennek legfontosabb jellemzője, hogy a cégektől és a hatóságoktól függetlenül tud kontrollt biztosítani az itt működő vállalati tevékenységek felett. Hat különböző szakterületen jött létre a munkacsoport: a levegő-, a víz-, a talajminőség, a biodiverzitás, valamint egy információtechnológiai és egy jogi munkacsoport.

A Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorának vendége a víz- és a talajminőség területének két szakértője, Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese, valamint Tamás János, a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vezetője volt.

– A Debreceni Egyetem a teljes tudását biztosítja a város részére ahhoz, hogy egy olyan ellenőrző rendszert tudjunk kiépíteni, amivel megnyugtató válaszokat tudunk adni a lakosság és a város részére, támogatva ezzel a hatósági működéseket is – mondta elöljáróban Harsányi Endre.

Hozzátette, a város számos helyén alakítanak ki mintavételezési pontokat: 16 fix helyszín lesz, de egyedileg is vesznek majd mintákat onnan, ahonnan ezt szakmailag indokoltnak látják.

alajminőséget tekintve három nagy terület érintett a város környékén: a hajdúsági löszhát, a hortobágyi és a homoki talajok, vízgazdálkodás szempontjából pedig – a felvízi és alvízi területeket is figyelembe véve – mintegy 870 négyzetkilométernyi területet vizsgálnak, külön-külön kezelve Debrecenen belül négy nagyobb felszíni hidrológiai egységet, a Látókép, a Tócó, a Kati-, illetve a Pece-ér környékét, hangzott el a műsorban.

Tamás János elmondta, ezeken túl olyan folyamatokat is vizsgálnak majd mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt, mint a csapadék, a felszíni lefolyás vagy a beszivárgás.

– Úgy kell elképzelni, hogy a város területe egy önálló vízgyűjtőként szerepel, és ennek a vízgyűjtőnek a teljes vízforgalmát ideális esetben az esőcsepptől az ivóvízen át a szennyvízig, újrahasznosított vizekig végig tudjuk követni. Ez a cél – tette hozzá.

A szakember arról is beszélt, hogy a Debreceni Egyetem a korábbi évekből számos adattal rendelkezik a talaj-, a vízminőség vagy a biodiverzitás terén, ezek azonban új megközelítést igényelnek.

Harsányi Endre hozzátette, a monitoring bizottság elindulása azért fontos, mert egy jó bázisértéket meg tudnak határozni még azelőtt, hogy a nagyobb, nehezebb ipari tevékenységek elindulnának. Így pedig a későbbiekben összehasonlítási alappal rendelkeznek majd arról, milyen változások következnek be a talajban vagy a vízben, milyen biológiai, kémiai folyamatokon esik át az adott terület.

A lakosság szerepe

A rektorhelyettes rámutatott: a város vezetése Debrecen lakossága nélkül nem tudná megoldani a problémákat, ugyanis „nagy a környezetszennyezés a lakosság részéről is”, amit ugyanúgy kontrollálni kell, mi magunk is oda tudunk figyelni arra, hogy ne dobjuk el a PET-palackokat vagy ne szemeteljünk az erdőben.

– Az ugyanúgy bekerül a körforgásba, mint ha egyéb szennyezések okoznának ilyet. Nem feltétlenül kell az ipart hibáztatni ezért, sőt. Ők sokkal szigorúbban és sokkal kontroláltabb körülmények között dolgoznak, mint maga a lakosság, hiszen magunkat nem ellenőrizzük, magunkkal szemben kevésbé vagyunk olyan szigorúak, mint a betelepülő ipari létesítményekkel szemben – tette hozzá.

Ezért fontos, hogy a fáradtolajtól a motorolajon, a műanyagokon, használt elemeken és akkumulátorokon át az elektronikai hulladékokig mindent szelektíven gyűjtsünk. Erre pedig mindenhol van lehetőség a városban, csak odafigyelést igényel – fogalmazott.

– A környezeti monitoring rendszer egyik nóvuma az, hogy az egyes környezeti elemek egymással szorosan együtt dolgoznak – ezt már Tamás János mondta.

Az intézetvezető hozzátette, a vízgazdálkodás esetében is például egységes a vízkészlet, ugyanakkor számtalan vízhasználati cél van, melyek egymással szembe mehetnek.

– Egy ipari, egy kereskedelmi, egy mezőgazdasági, egy élelmiszeripari vagy egy lakossági vízfelhasználás különböző vízminőséget igényel, az ellenőrző rendszer egyik fő előnye pedig az, hogy az egyes környezeti elemek rendszerszerűen kapcsolódhatnak össze és az, hogy a debreceni egy multidiszciplináris tudományos egyetem, rendkívül jó adottságokat tud biztosítani ennek a komplex értékelésére – emelte ki.

Tamás János arról is beszélt, hogy a monitoring rendszer legerősebb funkciója elsősorban a megelőzés, és ezt képviselik a hatóságok is. Mint mondta, ha a monitoring rendszer mérései valamit detektálnak, konzultálnak a hatóságokkal, akik folytatják a maguk eljárási rendjét, de ha a lakosság vagy az iparterületek környékén találnak valamit, a tudományos szakmai grémium, ami az egyetemen az ellenőrző rendszer mögé felsorakozott, keresi majd a megoldásokat.

– A Debreceni Egyetem, a város vezetése elkötelezett abban, hogy ténylegesen, a legkisebb kockázatokkal a legjobb környezeti minőséget tudjuk fenntartani és megteremteni a jövőben.

Harsányi Endre hozzátette, a legjobb kezekben van a monitoring bizottság: az egyetemen rendelkezésre álló tudáshátteret maximálisan ki fogják használni.

Tamás János azt mondta, az ellenőrző rendszerbe a lakosságot is bevonják, de környezeti elemenként változik, hol és milyen lehetőség van erre. Példaként említette azt, hogy minél többen, minél többször és minél pontosabban mérnek csapadékot a városban, annál pontosabban tudják megállapítani, milyen potenciális hatásai lennének egy villámárvíznek, de a földtulajdonosoknak vagy a kutakkal rendelkezőknek is önálló felelőssége van.

– Biztos, hogy az érintett lakosság környezettudatossága nélkül nincs az a környezeti ellenőrző rendszer, tudományos bázis, ami önmagában elegendő lenne. Ezt csak közösen lehet jól és hatékonyan megvalósítani

– hangsúlyozta a szakember.