Debrecen – A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú végzésével megsemmisítette azt a korábbi döntést, amelyben a Debreceni Törvényszék megtagadta a CATL debreceni beruházásának leállítását, ezért új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot.
A Fővárosi Ítélőtábla azt kifogásolta egy magánszemély által kért azonnali jogvédelem elutasításában, hogy „az elsőfokú bíróság nem végezte el Debrecen csúcsidőszakban történő vízellátásának ellátásbiztonsága közvetlen veszélyével kapcsolatos mérlegelést.” Az új végzés meghozatala során az elsőfokú bíróságnak (…) az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt kell mérlegelnie, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna. A felek szempontjai mellett figyelemmel kell lennie (…) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához, valamint (…) Debrecen város közműves vízellátása ellátásbiztonságához fűződő közérdekre egyaránt – indokolta az ítélőtábla, hogy miért adott utasítást az új végzés meghozatalára – a 24.hu cikke szerint.
Ismét a Debreceni Törvényszék előtt a CATL beruházásának ügye
A Dehir írásban kereste meg a Fővárosi Ítélőtáblát. Közlésük szerint a másodfokon eljáró ítélőtábla feladata az volt, hogy a halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet elutasító végzés jogszerűsége kérdésében határozzon. Ennek eredményeként a Fővárosi Ítélőtábla június 7-én hozott határozatával az elsőfokú bíróság elutasító végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új végzés hozatalára utasította.
„A felperes keresete az összevont környezethasználati engedély jogszerűségét támadja, amelynek érdemi vizsgálatába a másodfokú bíróság az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elutasító végzés felülbírálata során nem bocsátkozhat.
A másodfokú végzés egyedüli perjogi következménye az, hogy az elsőfokú bíróságnak ismételten döntenie kell a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelméről”
– áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott tájékoztatásukban.
A Debreceni Vízmű Zrt. a döntés kapcsán megkeresésünkre azt hangsúlyozza, hogy jelen tudásuk szerint a debreceni elméleti vízkapacitás, azaz a vízkészletek napi utánpótlódása felszín alatti vízbázisok esetében 75 ezer köbméter/nap, felszíni víz esetén 30 ezer köbméter/nap, összesen tehát 105 ezer köbméter naponta.
A kitermelhető mennyiségeket a Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint vízvédelmi hatóságként állapítja meg, hagyja jóvá az úgynevezett vízjogi üzemeltetési engedélyben. Vízjogi üzemeltetési engedély nélkül a Debreceni Vízmű Zrt. nem üzemeltetheti létesítményeit.
„A Vízmű tehát a vonatkozó törvényi előírások és felelős környezetvédelmi magatartása miatt sem nem vehet ki több mennyiséget, mint ami a napi utánpótlódás”
– emelték ki.
Mint írják, a város átlagos napi vízigénye 40 ezer köbméter, a nyári csúcsidőszakban 40 ezer köbméter, a további, a rendelkezésre álló információink szerinti többletvízigények (Déli Gazdasági Övezet összesen 24 ezer köbméter /nap) tehát kielégíthetőek, hiszen a 105 ezer köbméter jóval több, mint a 85 ezer köbméteres napi igény, ami ráadásul csúcsidőszaki felhasználás. A tényleges (technikailag a vízkészletből kivehető; mely függ például a kutak állapotától, kutakban lévő szivattyú teljesítő képességétől, a Keleti-főcsatorna távvezetékének állapotától) megvalósításhoz kapacitásnövelő, kapacitás helyreállító beruházások elvégzése szükséges. Hozzáteszik, a lakosság ellátásbiztonságának garantálásáról az 1995. LVII. Törvény a vízgazdálkodásról gondoskodik. Ez a szabályozás rendelkezik ugyanis arról, hogy ha bármely okból (természeti katasztrófa, havária helyzet, rendkívüli csúcsfogyasztás, szabotázs stb.) az elosztható kapacitások nem képesek a jelentkező igények folyamatos kielégítésére, akkor mi a vízigények kielégítésének sorrendje.
Ez a következő:
a. létfenntartási ivó és közegészségügyi, (tehát lakossági) katasztrófaelhárítási,
b. gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató
tevékenységgel járó,
c. állatitatási, haltermelési,
d. természetvédelmi,
e. öntözési,
f. gazdasági
g. egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú)”
„Ebből következik, hogy a kikapcsolás, korlátozás sorrendje fordított. Az akkumulátorgyár az f.) ponthoz tartozik, tehát az elsők között kerül kikapcsolásra” – hangsúlyozták.
Azt is kiemelték, a Debreceni Vízmű Zrt. és minden más víziközmű szolgáltató az országban tehát nem kompetens és nem tartozik felelősségi körébe a vízkészletek utánpótolásának számítása. Ez, valamint a vízkészletek nyilvántartása, számbavétele, a vízháztartási elemek (beszivárgás, párolgás, lefolyás, csapadék) mérése, döntés a különböző vízfelhasználóknak kiadható vízmennyiségekről (lakossági, mezőgazdasági, rekreációs stb.) a vízügyi igazgatóságok feladata, akikkel együttműködve a hatóság dönt a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásakor a kitermelhető vizek mennyiségéről.
FORRÁS: DEHIR.HU