Debrecenben két hete a második ilyen üzem beruházását jelentették be, Észak-Franciaországban már a negyedik épül.
Megosztó téma lett az akkumulátorgyárak építése itthon azután, hogy Magyarország eddigi legnagyobb beruházásaként bejelentették: a második európai gyárát Debrecenben hozza létre a világ legnagyobb akkumulátorgyártó vállalata, mely többek között a BMW-nek, a Teslának, a Hondának, Hyundainak és a Mercedesnek is beszállító partnere. A Contemporary Amperex Technology Limited (CATL) mintegy 7 milliárd euróból építi meg üzemét a Déli Gazdasági Övezetben, és több mint 9 ezer új munkahelyet hoz létre. A termelést a tervek szerint 2025-ben kezdik meg. A bejelentést követően szinte azonnal hangos tiltakozások kezdődtek. Ellenzéki politikusok tartottak sajtótájékoztatókat, párt- és civil szervezetek szerveztek tüntetéseket a CATL beruházása ellen; ordítozásba és verekedésbe torkollott lakossági fórumokról szóltak a híradások. Mindezek már akkor megtörténtek, amikor semmi konkrétum nem került még nyilvánosságra arról, milyen technológiával és erőforrásigénnyel fog majd üzemelni a CATL gyára. A tiltakozók lelkesedését pedig tovább fokozta az, hogy május 9-én újabb hasonló beruházást jelentettek be a cívisvárosban: a szintén kínai székhelyű Eve Energy leányvállalata, az Eve Power épít teljesen környezetbarát akkumulátorgyárat az Észak-nyugati Gazdasági Övezetben, s látja majd el a BMW helyi gyárát az itt készülő elektromos autókhoz új, 6 generációs telepekkel.

Kampánytéma Nyugaton is az akkumulátorgyártás, csak épp másképp

– Elképesztő verseny folyik ezekért a beruházásokért. Amikor mi egy ilyet megnyerünk, akkor nyugat-európai országok ellen nyerjük a versenyt. Minden ország meg is tesz mindent ezekért a sikerekért korrekt, és nem korrekt eszközöket bevetve – fogalmazott az Eve Power beruházásának bejelentő sajtóeseményén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki utóbbival kapcsolatban hozzátette: a félelemkeltés és a lakosság félretájékoztatása az egyik ilyen, nem korrekt eszköz. A verseny valódiságát jól erősíti a Portfolio napokban megjelent cikke, melyet a Reuters írása alapján jelentetett meg. Mint írják, komoly lobbizást követően érte el a francia elnök, Emmanuel Macron azt, hogy a tajvani ProLogium vállalat Dunkerque-t választotta az első tengerentúli autóakkumulátorgyárának helyszínéül.
Végül az győzte meg a céget, hogy számos kormányzati ösztönzőt, versenyképes áramárakat ígértek a cégnek, de az is számított, hogy Franciaországban kialakulóban van egy európai elektromosautó-iparra szakosodott klaszter. Az új üzem kapacitásában versenyezni fog a debreceni CATL-gyárral
– így a Portfolio, amely a cikkében többek között arról ír, hogy a francia állam az üzemért folytatott versenyben Németországot és Hollandiát utasította maga mögé. Egyébként ez már a negyedik akkumulátorgyár lesz Észak-Franciaországban, a termelést várhatóan 2026-ban kezdi meg. „A befektetés időzítése szerencsés Macron számára, aki megpróbál javítani a népszerűségén, miután a nyugdíjkorhatár két évvel, 64 évre történő emelését célzó tervei miatt hónapok óta tartó sztrájkok és tiltakozások vannak országszerte” – írta a Portfolio. A franciákhoz hasonlóan kapnak a németek is az akkumulátorgyárak után. A Mandiner beszámolójában például arról ír: „[Németország) a napokban kötötte meg az év beruházási üzletét, ráadásul a zsíros projektet az USA orra elől sikerült elhalásznia”. A német kormány félmilliárd euróval támogatja a svéd Northvolt vállalatot, melyet az Egyesült Államok is próbált magához csábítani, sőt, még 850 millió euróra fel is emelte az ajánlott támogatási összeget, ám a svédek végül a németeket választották, így Heide városa adhat otthont a cég első külföldi üzemének. Ez a gyár várhatóan 2026-ban kezdi meg a termelést.

Európai szinten is a kínai zöldmezős beruházások a meghatározók

A berlini székhelyű Mercator Institute for China Studies és a New York-i székhelyű Rhodium Group kedden közzétett jelentésére hivatkozva a Chinadaily.com.cn oldal arról ír, hogy az elmúlt években a közvetlen külföldi tőkebefektetések mintegy 57 százalékát a kínai zöldberuházások tették ki Európában. A portál kiemeli továbbá, hogy míg a teljes kínai külföldi befektetések összege a tavalyi évben csökkent, addig a zöldmezős beruházások ezzel ellentétes tendenciát mutatnak. Ezen bővüléshez nagyrészt az elektromos járműgyártáshoz kapcsolódó akkumulátorgyártó óriáscégek, mint a CATL, Envision AESC Group Ltd vagy az S SVOLT Energy Technology befektetései járultak hozzá Németországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. A portál Xu Hongcai-t, a China Association of Policy Science gazdaságpolitikai bizottságának igazgatóhelyettesét idézve azt írja, a zöldmezős beruházások ugrásszerű növekedésének oka, hogy Európában egyre népszerűbbek az elektromos járművek, így a kínai gyártók igyekeznek minél közelebb vinni ellátási láncaikat ehhez a fejlődő piachoz. A piac fejlődését pedig a párizsi székhelyű Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) áprilisban kiadott jelentése is alátámasztja, mely szerint 2022-ben több mint 15 százalékkal nőtt az elektromos járművek értékesítése az előző évhez képest. A Foreign Affairs Committee oldal pedig többek között arról ír, hogy a kétezres évek eleje óta folyamatosan növekszik a kínai külföldi befektetések összege az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban, ez 2021 végére több mint 215 milliárd eurót tett ki összesen. A közvetlen kínai befektetések összege 10,6 milliárd euróra nőtt az azt megelőző évi 7,9 milliárd euróról Európában. A növekedés különösen a 2008-2009-es világválságot követően indult el, amely bizonyos esetekben befolyásolta az európai országok Kínával kapcsolatos politikáját. A legnagyobb arányban Hollandiában, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban nőtt a kínai befektetések aránya 2021-ben. Utóbbi három ország az európai befektetések mintegy 39 százalékát adja. A portál cikkében többek között kiemeli még, hogy 2020-ban az EU fő kereskedelmi partnere Kína volt. FORRÁS:HAON.HU