Az Energiaügyi Minisztérium szerint az ipari létesítmények levegőbe történő kibocsátására mostantól hazánkban is az EU-n belüli legszigorúbb szabályok vonatkoznak.
Megjelent a Magyar Közlönyben az energiaügyi miniszter rendelete a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendelet módosításáról.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint az ipari létesítmények levegőbe történő kibocsátására mostantól hazánkban is az Európai Unión belüli legszigorúbb szabályok vonatkoznak. A szaktárca felülvizsgálta, és a hatósági tapasztalatok, valamint a lakossági észrevételek figyelembevételével több, különösen toxikus légszennyező anyag kibocsátási határértékét az uniós szabályozásnál szigorúbb, németországi szintre módosította a gyárak esetében.
Kiemelik, hogy az új szabályozás – a németországihoz hasonlóan –
egyes légszennyező anyagokra vonatkozóan az Európai Unióban a legszigorúbb határértékeket állapítja meg, különös tekintettel a rákkeltő, mutagén, magzatkárosító (CMR) és a levegőben levő porhoz kötött, az egészségre különösen veszélyes nikkel, kobalt, mangán (NCM) anyagokra.
A környezetvédelmi hatóságok a módosításnak köszönhetően tevékenység típusától függetlenül szigorúbb, a korábbiak felére, illetve ötödére csökkentett határértékeket tudnak előírni az engedélyekben.
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, illetve az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendeletek módosítását a tárca társadalmi egyeztetésre bocsájtotta és arról az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is egyeztetett. Ennek eredményeképpen a számottevően szigorúbb rendelkezéseket az új beruházások esetében – azaz amelyek környezetvédelmi engedélyezési eljárása még nem indult el – a jogszabály hatályba lépésétől kell alkalmazni, a folyamatban lévő engedélyezéseknél pedig 2027. január 1-től. A már működő gyárak esetében az új, eddiginél jóval szigorúbb kibocsátási határértékeket 2028. január 1-től kell alkalmazni.
A közlemény ugyan erre nem tér ki, de rendelet szerint az olyan gyáraknak, melyek végleges környezetvédelmi engedéllyel már rendelkeznek, de használatbavételi engedéllyel még nem, azoknál 2027. január 1. napjától kell alkalmazni az új jogszabályt. Ide sorolható a CATL debreceni akkumulátorgyára is.
A kapcsolódó engedélyek módosítását minden esetben az üzemeltetőknek kell kezdeményezni.
A szaktárca szerint a szabályozás módosítása tovább növeli a környezetvédelmi elvárásokat a beruházókkal szemben, ami a környezetünk és a magyar emberek egészségének védelmét egyaránt szolgálja. A kormánynak minden beruházó irányába határozott elvárása, hogy a tevékenységükre vonatkozó környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb szabályokat betartsa. Azt mondják, a hatóságok folyamatosan ellenőrzik a szabályok betartását, és amennyiben az ipari üzemek működése nem a jogszabályi előírásoknak, illetve az engedélyben foglaltaknak megfelelően történik, a hatóság megteszi a megfelelő lépéseket.
Ha kíváncsi az új határértékekre, itt érhető el a Magyar Közlöny legfrissebb száma.
FORRÁS:DEHIR.HU