Hamarosan megkezdődik a BMW és CATL debreceni üzemeiben a termelés. Ez milyen hatással van a magyar gazdaságra és a növekedési kilátásokra? Hogyan lehet kezelni az inflációt? Többek között ezekről beszélt Madár István, a Portfolió vezető elemzője a DTV Közügy című műsorában.
Idén az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal alulmúlta az előző negyedévit. Madár István úgy véli, alapvetően a havi részadatokból azért azt lehetett sejteni, hogy ez nem lesz egy kirobbanó dinamikájú negyedév.
– Tavaly még az év közepén recesszióban volt a magyar gazdaság, aztán év végére mutatott azért növekedési jeleket és arra számítottunk, hogy ezek a növekedési jelek azért megmaradnak az első negyedévben is. Ez egyértelműen egy csalódást keltő adat, amely azt mutatja, hogy a magyar gazdaság növekedése még mindig törékeny és egy lábon áll, ez az egy láb a lakossági fogyasztás. Sem az export, sem a beruházás nem képes egyelőre lendületet adni a magyar gazdaságnak – mutatott rá.
Keserű Zsuzsa, a Médiacentrum Debrecen főszerkesztője rákérdezett arra, mit értünk fogyasztás alatt és az milyen ütemben tud változni.
– Alapvetően lakossági fogyasztás alatt értünk mindent, amit a lakosság azért vásárol, hogy azt viszonylag gyorsan felhasználja, az élelmiszertől a rezsiig, a tartós fogyasztási cikkekig minden beletartozik. Mindig azt halljuk, hogy a magyar lakosság óvatos, lassan költ.
Valóban inkább a megtakarítását igyekszik gyarapítani az, akinek van rá forrása. Összességében mégis csak azt látjuk, elkezdett növekedni a lakossági fogyasztás, ez az, ami hajtja a gazdaságot – emelte ki.
A lakosság fogyasztási kedve függ az áraktól is. A kormány számos intézkedést hozott ez ügyben.
Madár István elmondta, egy ideje a bérek gyorsabban növekednek mint az árak, ezért várhatnánk azt, hogy az inflációs sokkhatás elmúlik, és elkezdenek növekedni a vásárlások. Ez részben így van, de ennek a visszafogottsága elsősorban arra vezethető vissza, hogy a megelőző évek magas inflációjának van egy hosszú árnyéka, pszichésen nem akarnak annyira gyorsan költeni a magyarok, mert a bizonytalanságban inkább a megtakarításaikat növelik – fogalmazott.
Kiemelte: ha nem lett volna az árrésstop, akkor az infláció még mindig 5 százalék felett lenne Magyarországon. Maga az infláció ettől rövidtávon még nem lett alacsonyabb.
A műsorban kitért arra is, a lakosság óvatossága mennyire hat ki az autóvásárlásra.
– Elég hullámzó tendenciát mutat a magyar autópiac. A használt autók vásárlása esetében is van növekedés, és az új autók tekintetében is. Valamiféle óvatos vásárlási kedv növekedés megfigyelhető a magyar autóiparban – ismertette.
A BMW és a CATL is megkezdi hamarosan a Debrecenben a termelést. Szerinte ez egy érdekes kettős helyzet, az egyik oldalról mindig azt halljuk, hogy a klasszikus felvevő piacaink szenvednek, ezért nagyon rosszak az export értékesítési kilátásaink. Ezzel párhuzamosan van néhány nagy kapacitásbővítő tevékenység Magyarországon, mint például a debreceni BMW és CATL.
Mint mondta, ha ezek a cégek elkezdenek nulláról termelni, akkor valahol valamilyen piacba be tudnak lépni és az a magyar gazdaság számára előnyös.
Debrecenben a beruházási aktivitás nemzetgazdasági viszonylatban kifejezetten erős. Míg más területeken látványos beruházás-visszaeséseket könyvelhetnek el, addig ezen a területen ez egyáltalán nem jellemző.
A napokban tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor miniszterelnök a BYD-val kapcsolatban, ahol elhangzott, hogy jelentős munkaerő növekedéssel számolnak, Debrecen esetében pedig 20 ezer bejelentett új munkahely van.
– Érdemes hozzátenni, hogy ennek további munkahely teremtő hatása is van, ami többlet keresetet is jelent, ennek pedig további hatásai vannak a helyi gazdaságra.
A helyi béreknek a színvonalát képes eltéríteni egy ilyen nagyobb gyár, akár statisztikailag is, hogy az ott dolgozók átlagbére nagyobb lesz, mint a régió egészének az átlagbére, de úgy is, ha esetleg egy élesebb verseny alakul ki a munkaerőpiacon, akkor önmagában is keresletfelhajtó hatása lehet
– zárta gondolatait.