Megtartotta évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóját Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten – írta az MTI.
A kormányfő együttérzését fejezte ki a németországi, Magdeburgban történ terrorcselekmény miatt a német népnek és az áldozatok családjainak. Hangsúlyozta: bár a politikai következtetések levonásával egy-két napot várni kell, ezek a jelenségek csak azóta vannak, amióta migrációs válság lett Európában.
A kormányfő sikeresnek értékelte a december végén záruló soros magyar EU-elnökséget.
Jelezte: a magyar elnökség politikai és nem bürokratikus megközelítést alkalmazott, mert három fontos, nyitott politikai kérdés – az orosz-ukrán háború, a schengeni övezet ügye és a versenyképesség kérdése – is az európai asztalon volt ebben az időszakban.
Az egyik nyitott politikai kérdésnek a schengeni övezet ügyét nevezte, hangsúlyozva, hogy Románia és Bulgária csatlakozása nemcsak ennek a két országnak, illetve Magyarországnak jó, hanem egy európai probléma megoldását is jelentette, hiszen 13 éve blokkolták egyes tagállamok a bővítést.
Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországnak új távlat és új lehetőség a Romániával közös határ megszűnése, hiszen növekszik a határátkelőhelyek száma, rövidebb útvonalat kell majd megtenni, könnyebb lesz a kapcsolattartás, és összességében javulni fog az életminőség ebben a határmenti térségben.
Arra is kitért, januártól Magyarország folyamatosan levezényelheti az összes határőrt és rendőrt az érintett határszakaszról, ami a létszámhiánnyal küzdő közrendvédelemben rendkívül nagy segítséget jelent.
A magyar elnökséget értékelve úgy összegzett: az idő igazolta azt a magyar álláspontot, hogy érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat, első látásra megoldhatatlannak tűnő kérdésekben is.
Senki nem fogadott volna a magyar elnökség előtt, hogy a schengeni bővítés megtörténik, hogy egy versenyképességi paktumot össze lehet hozni, vagy, hogy az agrárminiszterek ki tudnak alakítani egy közös víziót Európa agráriumának jövőjéről – mondta. Ehhez képest ez mind megvalósult – tette hozzá.
Úgy összegezett, nagyon nagy változás előtt állunk, át fogunk térni a háborús időkből a béke korszakába. Magyarország ennek örül, mindig is ezt szerette volna, mert a háborús korszakokon sohasem nyerhet, ennek különböző földrajzi, politikai, gazdasági, katonai akadályai vannak; Magyarország a békét tudja megnyerni.
Elmondta, Magyarország segítette Ukrajnát az energiaellátásban, orvosok kiképzésében, általában az élet mentésében is. Magyarország folyamatosan tett békejavaslatokat, most is van egy karácsonyi tűzszünetre és tömeges fogolycserére vonatkozó magyar javaslat az asztalon – tette hozzá.
Orbán Viktor elmondta, ha véget ér a háború, akkor megszűnhetnek az európai gazdaságot gyötrő szankciók.
Hozzátette, Magyarország szerint a szankciókat minél hamarabb, minél szélesebb körben, ha lehet, teljesen fel kell számolni, ha ez sikerül, megszűnik az inflációs korszak, és elindulhat végre a gazdasági fellendülés, visszatérhet a jólét Európában.
Kiemelte: a nemzeti konzultáció lezárását követően olyan dolgok fognak történni az új gazdaságpolitika jegyében, amilyenek korábban még nem történtek.
A munkaadókat segítik abban, hogy a fiataloknak támogatást nyújthassanak a lakbérek és a lakáskölcsönök fizetéséhez, a kisvállalkozások tőketámogatást kapnak, cserébe „hajlandóak voltak elfogadni” Magyarország történetének egyik legnagyobb béremelési programját, három év alatt ugyanis mintegy 40 százalékos minimálbér-emelést fognak végrehajtani – sorolta.
Fontosnak nevezte, hogy az egyetemre járók mellett támogatást kapnak a munkásfiatalok is, ugyanis az ő munkájuk, szaktudásuk, elkötelezettségük, erőfeszítésük is elismerést érdemel.
A következő év fontos fejleményeként szólt arról is, hogy nemzetgazdasági jelentőségű mérettel rendelkező beruházásokat adnak át.
Emlékeztetett: a világon mindössze három-négy olyan ország van, ahol a három nagy német autógyár termelése egyszerre van jelen. Orbán Viktor kitért a magyar iparpolitika jövőbeli irányaira is, az infokommunikáció mellett az elektromobilitást kiemelve.
A „következő évtized nagy ügye”, az elektromobilitás lényegének a megtermelt energia elraktározását nevezte. Amikor a villamos energia nagy részét zöld forrásokból termeljük meg, az így termelt energia eltárolásának képessége lesz a legnagyobb iparági újítás – hangsúlyozta.
Magyarország számára fontos, hogy nagy akkumulátorgyárak is belépnek a termelésbe a következő évben, illetve az első kínai Európában létrehozott elektromos autógyár is elindul – fűzte hozzá.
Ennek jelei közé sorolta, hogy az idén az eddigi adatok szerint mintegy 10 százalékkal nőtt a reálbér, amire az elmúlt 30 évben talán csak kétszer volt példa. Hozzátette, a kiskereskedelmi forgalom az utolsó hónapokban már 4 százalékkal bővült, a lakáshitelezés elindult, a lakástranzakciók száma kiugró értéket mutat, az építőipar szerződésállománya pedig 2023. októberhez képest 32 százalékkal nőtt meg.
Úgy értékelte, a magyar gazdaság teljesen versenyképes. Ugyanakkor – folytatta – vannak problémák, az energia a magyar gazdasági versenyképesség Achilles-sarka. Kifejtette, megütötte a versenyképességet, hogy Magyarország a háború előtt hétmilliárd eurót fordított arra, hogy energiát hozzon be, a háború és a szankciók után azonban már 17 milliárdot. Kiszaladt 10 milliárd euró – 4000 milliárd forint – a magyar gazdaságból – mondta.
Orbán Viktor elmondta: úgy dolgozták ki a vendégmunkásokról szóló jogszabályrendszert, hogy az ország elhagyásának kikényszeríthetőségét is megteremtették. Ezért adtak minden országnak, aki Magyarországra vendégmunkást akar küldeni egy átmeneti időt, hogy megalkossa a visszafogadásról szóló törvényét. Abból az országból, amelyik ezt nem alkotja meg, és nem ír alá erről szóló megállapodást Magyarországgal, január 1-jétől nem fogadunk be vendégmunkást. Ennek köszönhetően 10 vagy még több országból január 1-től nem lehet Magyarországra hozni vendégmunkásokat – részletezte.
FORRÁS:DEHIR.HU