Debrecen – A levegő-, a víz- és a talajminőség mellett a biodiverzitást is ellenőrzik majd. A rendszer működését a mesterséges intelligencia is segíteni fogja.
Hétfőn a Református Kollégium Oratóriumában ismertették a debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer stratégiai alapdokumentumát és tudományos szakmai programját.
Papp László polgármester úgy fogalmazott, a Református Kollégium Oratóriumához mindig egy-egy jelentős történelmi esemény kötődött, ezért esett a választás erre a helyszínre. Mint mondta, Debrecen az elmúlt években egy nagyon jelentős gazdasági fejlődésen ment át, mellyel a céljuk az volt, hogy a debrecenieket és az agglomerációban élőket egy jobb élethez segítsék hozzá. Kiemelte, a gazdasági fejlődés nem járhat hátrányokkal, csak előnyökkel, s ez igaz a környezetünkre is, ebben pedig komoly szövetségesei vannak az önkormányzatnak, így a Debreceni Egyetemnek is.
Felidézte, hogy az idén januári közmeghallgatáson tett ígéretet a város polgárainak, hogy az aggodalmat keltő folyamatokat kontroll alá vonják, még ha ezek az aggodalmak alaptalanok is. Kiemelte, bízik a hatóságokban, de lehetett látni, hogy ez nem elég, reális és valós az az igény, hogy legyen egy olyan ellenőrző rendszer, mely a vállalatoktól és a hatóságoktól függetlenül kontrollt tud biztosítani az itt működő vállalati tevékenységek felett.
A polgármester elmondta azt is, a kormány határozott arról, hogy a Környezeti Ellenőrző Rendszer működését anyagilag segítik, így az 2024-ben – még a nagy üzemek elindulása előtt – megkezdi a működését.
Papp László szerint Magyarországon egyedülálló rendszer jön majd létre, melynek előkészítésén 9 hónapig dolgoztak annak érdekében, hogy a Debrecenben és az agglomerációban élők nyugodtan éljenek.
– zárta beszédét.
Kossa György, a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István a Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke azt hangsúlyozta, a tudomány elsőrendű szerepe, hogy a lakosságot segítse, így örömmel vesznek részt a Környezeti Ellenőrző Rendszer munkájában. Kiemelte, a tudomány mindig objektív tények alapján értékel, a Debreceni Egyetemen pedig évszázados tudás halmozódott fel.
Kósa Lajos országgyűlési képviselő felidézte, Nagykálló egykoron jelentős térségi központ volt, de az ott lakók tiltakozása miatt nem oda vitték a vasutat, hanem Nyíregyházára, s most lehet látni, hogyan alakult a két település sorsa. Hangsúlyozta, a megújuló energiának Magyarországon a jövőben a jelenleginél is nagyobb szerepe lesz, a zöldenergiát azonban nemcsak termelni, hanem tárolni is kell, erre pedig az akkumulátor szolgál. Hozzátette, ezt úgy kell előállítani, hogy ne szennyezzék a környezetet. Kiemelte azt is, hogy a technológia hatalmasat fejlődött, így ez már egy modern iparág, és „ahogy eddig, úgy ezután sem lehet semmi olyat csinálni a városban, ami a debrecenieket veszélyeztetné.”
Stündl László professzor a Környezeti Ellenőrző Rendszer stratégiai alapdokumentuma kapcsán elmondta, a rendszer 460 négyzetkilométeren szolgáltat adatokat. Célja a debreceni polgárok életminőségének és jólétének alapját képező környezeti elemek mérése és változásuk nyomon követése, emellett, hogy segítse a debreceni környezetvédelmi programokat.
A vízminőség vizsgálatakor a felszíni és a felszín alatti vizekre is odafigyelnek majd, ebben partnerük lesz a Debreceni Vízmű Zrt. és a Tivizig is. A talajminőség- és a zajmonitoring vizsgálatát az egyetem nagyon komoly műszerparkja is segíteni fogja. A biodiverzitás mérését tizenhat mintavételi ponton (a belvárostól az Erdőspusztákig) végzik majd, és az állatok mellett a növényekre is figyelmet fordítanak. Az információtechnológia munkacsoport az adatok elemzését végzi majd, részben a mesterséges intelligencia segítségével.
Kéki Sándor professzor, a levegő munkacsoport társelnöke elmondta, a munkacsoportot fizikusok, vegyészek, geográfusok és villamosmérnök alkotják. Szólt arról is, hogy a levegőminőséget nagyon sok tényező befolyásolja, példaképp említette, hogy Debrecen lakossága a számítások szerint évente 60 ezer tonna szén-dioxidot lélegez ki. A munkacsoport azonnali, nyilvános, online adatszolgáltatást tervez nyújtani a lakosságnak. 16 mini mérőállomást működtetnének, emellett 3 fixet; egyet az Atomki területén, egyet a Déli, egyet pedig az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben.
Tamás János professzor a vízmonitoring kapcsán úgy fogalmazott, a munkacsoport annak tudatában dolgozik majd, hogy látja, mekkora az aggodalom a vízkészletünkért.
Harsányi Endre professzor, a talajellenőrző munkacsoport elnöke elmondta, a talajminőség felmérésére több száz mintavételi pontot terveznek, ezek 80 százaléka a belterületeken és az ipari parkok környezetében lesz. A külterületi pontokon vett minták elsősorban a kontrollminták szerepét töltik majd be. Mérik majd a talaj hőmérsékletét, nedvességének szintjét, összetételét, az abban lévő vegyületek koncentrációját, az enzimaktivitást, valamint az úgynevezett talajlégzést is. Mint elmondta, az egyetemen minden eszköz és szakember rendelkezésre áll, ezt a kapacitást felajánlották a rendszer működtetéséhez.
Lengyel Szabolcs professzor a biodiverzitás munkacsoport munkája kapcsán emlékeztetett, Debrecen területe három kistáj találkozásánál fekszik, s kiemelkedő a biodiverzitása, gazdag élővilággal rendelkezik. A biodiverzitás egyes elemeinek felmérése az 1940-es évek óta folyamatos, az egyetem 2022-ben hozta létre a Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Koordinációs Kutató Központot. Mint mondta, a rendszer magját a 16 mintavételi pont képezi, ezt 32 további mintavételi helyszínnel egészítik ki, melyek különböző élőhelytípust ölelnek fel.
Hajdu András professzor, az információtechnológiai munkacsoport elnöke elmondta, először az alaprendszert szeretnék felállítani, erre épül majd a mesterséges intelligencia támogatása. Egy ChatGPT-szerű rendszerbe töltenek fel minden információt, amiről szakirodalom van a környezeti ellenőrzés terén, így ebből könnyen lehet információkat kapni bármilyen területről. A rendszer üzemeltetéséhez a szakembereket és az eszközöket a Debreceni Egyetem Informatikai Kara biztosítja majd.
Balázs Ákos környezetvédelmi ügyekért is felelős alpolgármester, aki a rendszer előkészítő bizottságának elnöke is volt, köszönetet mondott a szakembereknek. Szólt arról is, hogy nagyon összetett folyamaton vannak túl, 34 ülést tartottak a munkacsoportokkal.
Mint mondta,
Hozzátette, a Környezeti Ellenőrző Rendszer egy nagyon fontos eleme Debrecen környezetvédelmi programjának, s azt mutatja, hogy a „zöld ügyeink minden gondolatunkban benne vannak”.
1. Észak-nyugati Gazdasági Övezet
2. M35-Józsa csomópont
3. Déli Gazdasági Övezet 1. Tócó-ér melletti terület
4. Déli Gazdasági Övezet 2. 481-47-es csomópont kereszteződés
5. Szabó Pál u. 59. alatt található orvosi rendelő
6. Karácsony György utcai bölcsőde
7. Szávay Gyula Utcai Idősek Otthona
8. Benczúr Gyula utca 5. Vízmű II. telep
9. Debreceni Szakképzési Centrum Kreatív Technikum
10. Debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
11. Kossuth tér, Emlékkert
12. Hármashegyi Erdei Iskola
13. Vezér utcai víztározó
14. Józsa, Klastrompart sor
15. Mikepércs, Rózsás utca
16. ATOMKI
2024-ben indul el a debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer
FORRÁS: DEHIR.HU