Papp László: az a cél, hogy Debrecen jólétet, biztonságot és fejlődési lehetőséget kínáló város legyen
Mi kell ahhoz, hogy élhető legyen ez a város? Mit tesz ezért a városvezetés? Papp László polgármesterrel beszélgettünk az elmúlt évek eredményeiről és az előttünk álló időszak feladatairól.
A hírek Debrecenben folyamatosan a gazdaság és a város fejlesztéséről szólnak. A debreceniek látják ezt a nagy gazdasági boomot, de valószínűleg elsősorban az érdekli őket, hogy mindebből mit tapasztalhatnak saját környezetükben. Mi kell ahhoz, hogy élhető legyen ez a város? Mit tesz ezért a városvezetés? Papp László polgármesterrel beszélgettünk az elmúlt évek eredményeiről és az előttünk álló időszak feladatairól.
Tíz évvel ezelőtt a városvezetés úgy döntött, Debrecen jövőjét a gazdaság alapú városfejlesztésre építi. Ez jó döntés volt?
A lehető legjobb döntés, mert a város teherbíró képessége, válságállósága gyakorlatilag ezen múlott. Ha tíz évvel ezelőtt nem indítjuk el a gazdaságalapú városfejlesztést, akkor a Covid időszaka, valamint mindaz, ami 2019 és 2024 között történt, Debrecent képes lett volna lenullázni. A világméretű hatásokat kiváltó járvány, az energiaválság, a háború következtében kialakult inflációs hatások Debrecen számára olyan károkat okozhattak volna, amelyekből évtizedek alatt tudnánk kikeveredni. De minden globális, helyi, országos, egészségügyi, gazdasági, energia- vagy inflációs válság ellenére
ma Debrecen sokkal-sokkal erősebb mint korábban, és ez a folyamat fog majd kicsúcsosodni a 2020-as évtized második felében.
A munkahelyteremtést hogyan segítette ez a folyamat? Ha valaki szeretne dolgozni, milyen esélye van arra, hogy Debrecenben megtalálja a számára vonzó lehetőségeket?
Határozottan úgy gondolom, hogy Debrecen a lehetőségek tárháza. Tehát aki dolgozni akar, aki szeretne minőségi munkahelyet találni magának ebben az országban, annak Debrecenbe kell jönnie. Olyan iparágak települtek a városba az elmúlt tíz évben, amelyek nemcsak egyszerűen a jelenre, hanem a jövőre is nagyon egyértelműen reagálnak, hiszen – ha a hagyományos iparágakat nézzük – erősödött az élelmiszeripar, új technológiák jelentek meg a tejiparban, a dohánygyártásban, a húsiparban. Azok a kapacitások, amelyeket elveszettnek hittünk a 2000-es évek első évtizedének végén, azok ma újra erőteljesen működnek a városban. A gyógyszeripar is erősödik, a Teva és a Richter is folyamatosan fejlesztenek. De új nyomdaipari szereplők is megjelentek Debrecenben, ez pedig itt a legtradicionálisabb iparág. És akkor beszélhetünk olyan új iparágakról is, mint a járműipar, amivel gyakorlatilag már a jövő jelent meg a városban, hiszen nemcsak egyszerűen az autóipar telepedett le, hanem a jövőt jelképező elektromobilitási háttér épül ki a városban. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy
Debrecen hosszú távon nagyon komoly lehetőségekkel és perspektívával rendelkezik. A bejelentett új munkahelyek száma megközelíti a 20 ezret, ebből 8 ezer állás már be is van töltve. Két nagy gazdasági övezet jött létre a városban, az északnyugati és a déli, amelyek sok-sok ezer debreceninek biztosítanak munkalehetőséget.
A város munkaerővonzó képessége is egészen más, mint tíz évvel ezelőtt. Amikor polgármester lettem, az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy minőségi munkahelyek létrehozása árán itt tudjuk tartani a munkaerőt és a fiatalokat a városban. Nyilvánvalóan akkor kevesen mertek volna fogadni arra, hogy Debrecen az elektromobilitás új európai fellegvára lesz, de azért dolgoztunk, hogy unikális lehetőségeket hozzunk a városba. És ennek eredményeként megfordult a tendencia: Debrecen és agglomerációja nagyon vonzó helyszíne lett az európai és a magyar gazdaságnak, sokan térnek vissza a városba és annak környékére.
Ezekben a jövőbe mutató iparágakban kulcsszerepet játszanak a multinacionális cégek. A külföldi beruházók mellett mennyire fontosak a helyi kis- és középvállalkozások, a kkv-k? Nekik mit tudott kínálni a város?
Amikor 2015-ben létrehoztuk az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központot, már akkor fontos törekvés volt – amellett, hogy a nemzetközi térből nagy munkahelyteremtő beruházásokat hozzunk Debrecenbe –, hogy a helyi kis- és középvállalati szektort folyamatosan támogassuk, mentoráljuk, segítsük. 2014 és 2019 között az elérhető Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) forrásainak túlnyomó többsége Debrecenbe jött. Debrecen ebben az időszakban a gazdaságot segítő, támogató és a kkv-szektor számára elérhető uniós források tekintetében abszolút mértékben országos bajnok volt, tehát a legtöbb pénz a helyi kis- és középvállalati szektorba érkezett. 2019 és 2024 között egy új fázisát nyitottuk meg a kkv-szektorral való foglalkozásnak. Ebben az időszakban már az edukációs folyamatokra, a vállalatok szakmai mentorálására helyeztük a hangsúlyt. Volt egy fontos kihívásunk, mégpedig az, hogy megteremtsük a kapcsolatot a nagy, nemzetközi gazdasági szereplők és a kkv-szektor által használt gazdasági tér közötti. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy elindítjuk a kis- és középvállalkozói park építésének első ütemét a Déli Gazdaság Övezetben annak érdekében, hogy a nagyipari környezetben földrajzilag is segítsük a kapcsolatépítést, és megteremtsük ugyanazokat a feltételeket nekik, mint amilyenekkel a nagyok hajtottak végre beruházásokat Debrecenben. Nagyon nagy sikere van a programnak, ezért tervezzük a második ütem mielőbbi indítását is.
A debreceniek látják ezt a nagy gazdasági boomot, de valószínűleg elsősorban az érdekli őket, hogy mindebből mit tapasztalhatnak saját környezetükben. Vannak-e új bölcsődék, óvodák, vagy milyenek az oktatási intézmények a városban?
A gazdaság alapú városfejlesztés egyik alapelve az, hogy nekünk kell megtermelni, megkeresni ehhez a pénzt, amit a helyi gazdaságnak kell leginkább előállítani. Hiszen nem várhatunk mindig a kormányra vagy az Európai Unióra, hanem nekünk kell a legtöbbet tenni azért, hogy ez a város gazdaságilag stabil legyen, és ha kell, akkor saját erőből is jelentős fejlesztéseket tudjon végrehajtani. Az elmúlt időszakban jelentős mértékben növeltük a város gazdasági bevételeit, a helyi iparűzési adó mértékében három és félszeres erősödés mérhető az elmúlt tíz évben.
A korábbi 10 milliárdhoz képest ebben az évben várhatóan 34-35 milliárd forint közötti összeg folyik majd be a város kasszájába ebből az adónemből, és ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy az elmúlt tíz év szisztematikus építkezése következtében minél több pénzt forgassunk vissza a városi fejlesztésekre.
Természetesen kihasználjuk és élünk az európai uniós, valamint a kormányzati támogatások lehetőségével, de ezekhez saját erőből is nagyon sokat teszünk hozzá. A városban zajló útfejlesztések, útfelújítások, az új utak építése, a bölcsőde- és óvodaépítések vagy felújítások, iskolai fejlesztések mind-mind azt a célt szolgálják, hogy Debrecen minden tekintetben 21. századi, modern, a polgárai számára jólétet, biztonságot és fejlődési lehetőséget kínáló város legyen.
A közlekedés terén jelenleg is többfelé folyik a munka. Itt lehet-e már látni, mikor jutunk el oda, hogy azt mondhassuk, az egész városban gördülékenyen és dinamikusan halad a forgalom?
Ha megnézzük a nagy gazdasági centrumok fejlődési pályáját, akkor láthatjuk, hogy ez egy soha véget nem érő küzdelem, mert a fejlődés mindig újabb és újabb kihívásokat és feladatokat hoz felszínre. Azt gondolom, soha nem lehet Debrecennek olyan polgármestere, aki elégedett a helyzettel, kényelmesen hátradől, kér egy kávét és az irodája ablakából nyugodtan figyeli a városban zajló folyamatokat.
Mindig azon kell törnie a fejét a város polgármesterének, hogyan tud még többet, még jobbat kínálni, adni, visszaadni a város polgárainak. Ilyen ambíció nélkül nem lehet valaki Debrecen polgármestere!
A közlekedés pontosan egy olyan terület, amely a város életével és más területek fejlődésével nagyon szoros összefüggésben van. A gazdasági fejlődés természetesen egyben közúti forgalmi növekedést jelent. Éppen ezért kezeljük 2017 óta kiemelten a közlekedési célú fejlesztéseket. Ebben az évben öt nagy csomópont átépítése indul. Ezek egy-másfél éves, hatalmas fejlesztési folyamatok lesznek. A keleti elkerülő megépítését elindítottuk, a környezeti hatásvizsgálat és a nyomvonalterv készítése zajlik az Építési és Közlekedési Minisztériumnak köszönhetően. Szintén elindítottuk azokat a közbeszerzési eljárásokat, amelyek a belső közlekedési folyosót és egyéb infrastrukturális fejlesztéseket teszik lehetővé a keleti városrészben. Rövidesen kezdődik ennek a tervezése is, tehát feladat folyamatosan van. És ha már a közlekedésről esik szó: beszélhetünk a repülőtérről is, mert ez Debrecen számára óriási érték, és a fejlesztése a forgalomnövekedésnek köszönhetően feltétlenül fontos feladatunk lesz a következő években.
A gazdaságfejlesztés helyébe néhány év után a városfejlesztés lépett. Ez miben jelentett más feladatokat és kihívásokat?
Polgármesteri tevékenységem előző tíz évében az volt a feladat, hogy Debrecen gazdaságát erősítsük meg olyan mértékben, hogy biztosítsuk a város jólétét, fejlődési képességét, a város regionális meghatározó szerepkörét egy nemzetközi régióban. Ezen a téren olyan eredményeket értünk el, ami nemzetközi szinten is figyelmet érdemel, hazai tekintetben pedig abszolút mértékben bajnokai vagyunk a beruházásoknak. Debrecen most már olyan gazdasági potenciállal rendelkezik, hogy megengedheti magának: a hangsúly a városfejlesztésen legyen és biztosítsunk minél jobb életminőséget a debrecenieknek.
Az elmúlt tíz év a gazdaságfejlesztésé volt, a következő tíz év az otthonteremtésé. Arra fogunk koncentrálni ebben a tíz évben, hogy megkönnyítsük a fiatalok lakáshoz jutását, otthonteremtési lehetőségeit.
Magyarországon, sőt a fejlett világban mindenhol, ahol erős gazdaság van, ott az ingatlan is mindig meglehetősen drága. Nekünk az a feladatunk, hogy megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyekkel egy életkezdési, otthonteremtési helyzetben lévő fiatal vagy fiatal pár számára megkönnyíthetjük az első lépéseket. Nagyjából egy éve dolgozunk ezen a programon. A 35 év alatti debreceni vagy Debrecenbe állandó lakosként bejelentkező, itt munkaviszonnyal rendelkező fiatalok számára szeretnénk kinyitni ezt a lehetőséget. 30 és 50 négyzetméter közötti alapterületű lakásokat adnánk nekik bérbe. A Főnix Lakásprogram három lábon áll. A központi stabil lába az önkormányzat a Cívis Ház Zrt.-vel együtt, mely utóbbi a bérlője lesz az ingatlanfejlesztők által ebbe a kontingensbe beemelt lakásmennyiségnek. A város a piaci bérleti díj egyharmadát fogja finanszírozni, kétharmad részben pedig a bérlő és a munkáltatója közötti megállapodás fogja biztosítani a bérleti díj fennmaradó részét. Piaci elvekre alapozva, pályázati rendszer szerint működik majd a program, amelyet 2025-ben tervezzük elindítani mintegy kétszáz lakással.
A városnak fontos, hogy tudásalapú jövőt építsen, illetve magas hozzáadott értékkel rendelkezzen. A fiataloknak pedig fontos, hogy vonzó és magas presztizsértékkel bíró munkahelyeket találjanak. Ez a két elképzelés Debrecenben hogyan találkozik?
Úgy gondolom, hogy az elmúlt tíz évben Debrecent választó munkahelyteremtő beruházók egyértelműen választ adnak erre a kérdésre. A város olyan vállalatokat nyert, a járműipar, az energiatárolás, az elektronika, a gyógyszeripar területén olyan beruházások valósultak meg, amelyek nagyban építenek a debreceni szakképzésre és a Debreceni Egyetem képzési folyamataira. Sőt, ami igazán örömteli ebben a folyamatban, hogy a gazdaságnak ez a típusú fejlődése, ami Debrecenben zajlott, óriási hatással volt a Debreceni Szakképzési Centrumra, hiszen a diákok létszáma az elmúlt 8-9 évben majdnem megduplázódott, ami azt jelenti, hogy rendkívül attraktívvá vált a debreceni szakképzés. Másrészt a gazdasági folyamat a Debreceni Egyetem Műszaki Karán új képzési irányokat hívott életre, amely a felsőoktatási intézményt elképesztő mértékben megerősítette. Korábban a Debreceni Egyetem nem a műszaki képzéseiről volt híres, hanem az orvos-, gyógyszerész- és bölcsészképzéséről. Most viszont olyan „új lábat” növesztett a Debreceni Egyetem, amely abszolút mértékben a jövő képzési irányait csatornázza be oktatási rendszerébe, amely ezáltal sokkal versenyképesebbé is válik.
A Zöld Város Programot az ország legnagyobb lakótelepi zöldterület-fejlesztő programjaként emlegettük. Lesz folytatása?
Minden téren a folytatásra készülünk. Egyrészt azért, mert soha nem lehet hátradőlni, mindig vizsgálni, kutatni kell a jövőt, a jövő lehetőségeit. Az erős gazdaság felelősség is egyben, hiszen vonatkozásában a környezetvédelmi szempontok hatékony érvényre juttatása kiemelt feladatunk. Éppen ezért a Zöld Város Program, a lakókörnyezetek élhetőbbé, használhatóbbá, környezettudatosabbá tétele mindenképpen fókuszban van. Ebben fontos szerepet tölt majd be a Civaqua-program is, hiszen újabb vizes, létesítményeket, parkokat, élőhelyeket akarunk létrehozni az épített környezeten belül is. A Vezér utcai tó jól mutatja, ebben milyen lehetőségek rejlenek, de a Tócóvölgyben is tervezünk ilyet kialakítani. A Vekeri- és a Fancsikai-tavak revitalizációja is fontos feladat számunkra. A jövőben is folytatjuk a Zöld Város Program fejlesztéseit és természetesen mindazokat a környezetvédelmi programokat, amelyeket a Zöld Kódexben megfogalmaztunk.
Mire számíthatnak azok, akik kertvárosban, illetve kertségekben laknak?
Debrecen az ország egyik legnagyobb közigazgatási területtel rendelkező városa – csak érdekességként jegyzem meg, hogy közigazgatási területe nagyobb, mint Bécsé. Nagyon fontos feladatunk a kertségi területeken az infrastruktúra fejlesztése és közösségi terek létrehozása. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a kertes házban lakóknak van lehetőségük arra, hogy az udvaron időt töltsenek, de
a közösségi élményt ott is nagyon igénylik az emberek, ezért újabb közösségitér-fejlesztési programot szeretnénk indítani a következő években.
A keleti városrészről már esett szó a közlekedésfejlesztés vonatkozásában – ott van Debrecen lakóterületi tartalékzónája. A zártkertek ugyan jelenleg nem építhetőek be, de azt az ígéretet tettem az ott élőknek, hogy azon fogunk dolgozni, ezek a városrészek ne másod-, hanem elsőrangú lakóterületei legyenek Debrecennek, hasonlóan a már belterületi nagy kertségi övezetekhez. Éppen ezért néhány héttel ezelőtt el tudtuk indítani azt a közbeszerzést, amely nélkül nem lehet érdemben lakóterületi fejlesztéseket végrehajtani, ez viszont lehetővé teszi a keleti városrész alapinfrastruktúrájának fejlesztését. 18 kilométer hosszú ivóvíz-gerincvezeték, 31 kilométer hosszú csatorna, szennyvíz-főgyűjtővezeték kiépítése adja meg majd azt a feltételrendszert, amivel kitűnő minőségű kertségi lakóterületeket tudunk kialakítani a város keleti részében.
Ha az embereknek van állása, van otthona és ideje is, mit kínál nekik Debrecen a szabadidő eltöltésére?
Az elmúlt öt évben a rengeteg nehézség mellett gyakorlatilag az élet szinte minden területén újdonságokat, fejlesztéseket, előrelépést lehet felmutatni Debrecenben. Ha a kikapcsolódásról, a szórakozásról beszélünk, ott van a gyönyörű parkerdő, a Nagyerdő, a stadion. Elkezdtük a Vekeri-tó fejlesztését ebben az évben, de korábban elkészült a Sziget-kék játszópark is, amely a megnyitása óta hihetetlen népszerűségnek örvend. Ez Kelet-Magyarország egyik legkomplexebb, legszebb, legélménydúsabb játszóparkja. De aki a sportolásban akarja megtalálni a számára kedves pillanatokat, azoknak ott van például a Debex Extrémsport Park, amely szintén nagyon nagy fejlesztésünk volt. Ez a kerékpáros és ügyességi sportágak művelői számára biztosít versenyzési, felkészülési és kikapcsolódási lehetőséget, de említhetem a kerékpáros parkot is Pallagon, a labdarúgó akadémia mögött. Minden sportág számára megvan a megfelelő infrastruktúra: műfüves pályák, kosárlabdapályák, sportcsarnokok. Nemrég adtuk át az epreskerti tornacsarnokot, amely a déli városrész számára nyitja meg a lehetőségeket a mozogni vágyók számára. S ne felejtsük el, hogy
az egyik legnagyobb közösségépítő siker a Mozdulj, Debrecen! mozgalom, amely eddig 70 ezer embert mozgatott meg. Egy nagyon széles társadalmi igényt sikerült megragadni a Covid időszakában, felismerve azt, hogy a bezártság és a mozgásszegény életmód milyen veszélyeket hordoz.
Ennek az önkormányzati ciklusnak az egyik nagy fejlesztése volt az ország legvagányabb strandja. Nagyon büszke vagyok rá, hiszen az egész világot bejárta az Aquaticum Debrecen Strand építészeti megoldásainak híre. És ha már a büszkeségre okot adó beruházásoknál tartunk, akkor a másik nagy büszkeségem ebben a ciklusban a Csokonai Színház épületének felújítása. „Thália temploma” a Nagytemplom mellett egy másik olyan emblematikus épület, amely Debrecen nagyszerűségét hirdeti. Csodálatos építészeti értékeit megőrizve tökéletes példája lett annak, hogyan lehet egy, a 19. század közepén, 1865-ben épült színházépületet úgy megújítani, hogy jól megférjen az építészeti hagyomány a 21. század legmodernebb színházi technikájával.