Debrecen – Fejlődés, stabilitás, környezetvédelem, gondoskodás: ezek jellemzik az idei büdzsét. A gazdaság rekordmértékben növekszik és a közbiztonság kiemelkedően jó – hangsúlyozta a polgármester.
A város költségvetését minden évben a februári közgyűlésen fogadják el, ez idén is így lesz. A büdzsé tervének fő számairól, prioritásairól és az idei feladatokról Papp László polgármester pénteken sajtótájékoztatón számolt be a Csokonai Teátrum nemrégiben felújított épületében.
Nem kis munka összeállítani Debrecen költségvetését: a vidéki városok közül Debrecen évek óta a legmagasabb főösszeggel rendelkezik, mondta a polgármester, és felidézte, hogy Debrecen jól bírta a megpróbáltatásokat, erősebben jött ki a válságokból, mint ahogy bement.
Mint mondta, 2024 a ciklus utolsó éve, és olyan év, ami a következőket is meghatározza. A költségvetés az előző évekéhez hasonlóan kiemelkedően fejlesztéscentrikus, és egy nagyon intenzív léptékváltás szerepel benne.
Papp László kiemelte: arra törekedtek, hogy a város polgárainak fejlesztési igényeit a legszélesebb körben építsék be.
A gazdaság fejlődésével együtt a 2019-es célkitűzéseknek megfelelően, a környezetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítését is célul tűzi ki a költségvetési javaslat. A polgármester hangsúlyozta: a 2024-es költségvetésnek több évre lesz hatása. A büdzsé kiemelkedően segíti a gondoskodást, a családok, közösségek támogatását.
– Ha növekszik a gazdaság, erősödik a város, akkor tudunk, közösen gondolkodva a város jövőjéről, egyre többet visszaforgatni a város polgárait szolgáló fejlesztésekre.
Mint az eseményen elhangzott, a mérlegfőösszeg 230,9 milliárd forint. Ez a tavalyi 181,69 milliárdhoz képest nagyon erős, 27,1 százalékos növekedés. A beruházási főösszeg 88,6 százalékos emelkedése mellett jóval többet fordít a város a kertségi fejlesztésekre (7,9 milliárdot, ami 60 százalékos növekedés a tavalyihoz képest), valamit a zöldterületi kiadásokra is (itt 5.1 milliárd forinttal 25,2 százalékos az emelkedés).
Debrecen önkormányzata 2024-ben 8 milliárd forintot fizet a magyar államnak szolidaritási hozzájárulás címén, ám ennél az összegnél jóval több érkezik az államtól: 21,4 milliárd forint normatív és 58,3 milliárd forint beruházási támogatás.
Az adóbevételekre térve Papp László elmondta, a nagy ugrás 2022-ről 2023-ra valósult meg. Ott több mint 50 százalékkal emelkedett a város iparűzési bevétele. Ahogy a polgármester összegezte,
Szólt a közszférában tervezett átlagosan 17 százalékos béremelésről. Mint mondta, mivel „a debreceni munkaerőpiac erős nyomás alá helyezi a közszférát, fontos, hogy meg tudjuk tartani a kollégáinkat, és ha a város gazdasága lehetővé teszi, akkor lényeges, hogy emeljük a bérükön”.
A polgármester elmondta azt is, hogy
A tervezetben a környezetvédelem és a fenntarthatóság a városüzemeltetés terén is kiemelt szerepet kap, a környezetvédelmi program intézkedései tükrözik azt, hogy városunkban a zöld gondolat, a zöld szemlélet kiemelt helyen áll. Ennek jegyében
Mivel korábban liftek felújítására nem lehetett pályázni, Papp László javasolta, akik már jelentkeztek korábban, erősítsék meg a pályázatukat és adják be erre.
Az okos, szabályozható ledes közvilágítás program (1 milliárd) mellett a jelzőlámpákat is „ledesíti” a város (250 millió). A véderdősítésre, fásításra 822 milliót, a csapadékvíz helyben tartására 110 milliót, a Környezeti Ellenőrző Rendszer kialakítására, üzemeltetésére 804 milliót, napelemparkok fejlesztésére illetve zöld közlekedés 521 millió forintot terveznek.
Ahogy a táblázatokban látható volt, a Déli Gazdasági Övezetben az áramhálózatot, az úthálózatot, a közmű-infrastruktúrát, a gázellátást fejlesztik, valamint védőfásítást és növénytelepítést terveznek. Az Északnyugati Gazdasági Övezetben tervben van a Bajor út és a nagymacsi bekötőút építése, valamint a beszállítói parkban az infrastruktúra fejlesztése mellett itt is lesz védőfásítás és növénytelepítés.
A közlekedésbiztonsági és közlekedésfejlesztési programra a büdzsé tervezete több mint 9 milliárdot ír elő. Nagyfelületű aszfaltozásra, járda- és lépcsőfelújításra közel 2 milliárd, út- és kerékpárút-építésre 2,545 milliárd forintot terveznek, míg az előkészítési munkákra 564 milliót.
Több jelentős városi beruházás megvalósítása szerepel a tervezetben. Ezek sorában ott az epreskerti gyűjtőút-hálózat fejlesztése (a Mandolás utca befejezése), a Rákóczi utcán buszsáv építése, a pallagi kerékpárút, illetve gyalogoshíd létesítése a Tócó-patakon, valamint tervezik sebességmérők telepítését a biztonságos közlekedés jegyében.
Több nagyszabású városi beruházás előkészítése is része a 2024-es tervezetnek, az egyik legjelentősebb a keleti városrész közlekedési fejlesztése. Elindul a Vértesi úti felüljáró és a hozzá kapcsolódó közlekedési létesítmények fejlesztésének előkészítése, valamint a Kishegyesi út 2×2 sávosítása és külön szintű vasúti átjáró előkészítése. Tervben van a Benczúr utca hiányzó szakaszának és a Salakos utca aszfaltozásának, a Hadházi út – Zákány utca, Hadházi út – Baksay utca körforgalmi csomópontok fejlesztésének tervezése és a Létai úti infrastruktúra (út, kerékpárút, csapadékvíz) fejlesztésének tervezése, illetve a Lahner utcai infrastruktúra (út, csapadékvíz) fejlesztése. Víztorony-felújítás, és a csapadék- és szennyvízelvezető-rendszer szétválasztása is szerepel a költségvetésben.
Lesznek olyan részei a közlekedésfejlesztésnek, melyek állami beruházásban valósulnak meg majd.
Ilyen a 33-as főút – Szabó Lőrinc utca – Csigekert utca csomópontjának fejlesztése, a 33-as főút és a 354-es főút összekötése a 354-es főúton külön szintű csomóponttal, a 471-es főút 2×2 sávosra bővítése, az Ótemető utca – Rakovszky utca – Árpád tér csomópontjának fejlesztése, a Szoboszlói út – Külsővásártér, valamint a 48-as főút – Budai Nagy Antal utca – Hétvezér utca csomópontjának fejlesztése.
Ezt a sort folytatva a város megközelíthetőségét erősíti a keleti elkerülő, a Debrecen-Józsa északi tehermentesítő út (az M35-ös autópálya és a 35-ös főút között), a 35-ös Debrecen-Józsa és a 354-es főút közötti szakasz 2×2 sávra fejlesztése, a 4-es főút 2×2 sávosítása a Hajdúszoboszló és Debrecen közötti szakaszon, és a 4-es főút Debrecen és Nyíregyháza közötti szakaszának négysávosítása.
A városi közlekedést is segíti majd többek között a Kassai út fejlesztésének előkészítése, a Vágóhíd utcán a vasút feletti híd, illetve a Homokkerti felüljáró és kapcsolódó úthálózat kapacitásbővítése.
A kultúra kiemelt jelenőséggel bír Debrecenben, a kulturális intézményekre 6,28 milliárdot fordít a város. A tervezetben szerepel a Bartók terem felújítása, a Modem és a Kölcsey Központ, a B24 Galéria, a Hajdú Táncegyüttes épületének fejlesztése, a Medgyessy sétány villáinak felújítása és a Borsos-villa klimatizálása.
Az intézményi fejlesztések között ott a Margit téri uszoda felújítása, a Gönczy Pál utcai iskola étkezőjének kialakítása, a postakerti bölcsőde építése, az epreskerti általános iskola tornaterme, a csapókerti általános iskola felújításának és az Angyalföld téri orvosi rendelő felújításának tervezése. Folytatják a Pallagi úti Idősek Házának felújítását, tervben van orvosi rendelők akadálymentesítése a Thomas Mann utcai és a nagymacsi orvosi rendelő felújítása, valamint a Mátyás király utca 29. alatt családsegítő kialakítása.
A gondoskodó város program jegyében a költségvetés része az egészségügyi szűrőprogram: a DAEFI támogatása; a Mozdulj, Debrecen! program és az Anyatejgyűjtő Állomás támogatása.
Debrecen 2024-es költségvetése jóléti és zöldterületi fejlesztésekre is fókuszál. A tócóvölgyi pihenőpark, a Vezér utcai tó környezetének fejlesztése, a józsai futópálya, játszótér-fejlesztési program, a Szent István park fejlesztése utcabútorokkal, valamint óvodák és oktatási intézmények udvarainak fejlesztése egyaránt része a terveknek.
Ahogy a polgármester elmondta, a büdzsé tervezetének részleteiről a város alpolgármesterei adnak majd tájékoztatást az elkövetkező napokban. A város közgyűlése pedig február 22-én tárgyalja a költségvetésről szóló előterjesztést.
FORRÁS:DEHIR.HU