Voltak nagy mélypontjai a ciklusnak és voltak fantasztikus pillanatai, amelyek előrevitték ezt a várost, amelyek Debrecen polgárainak boldogulását, sikerét mozdították elő, hogy ezáltal legyen Debrecen sikeres és jövőt jelentő otthonunk – kezdte ciklusértékelő beszédét Papp László csütörtök este a Csokonai Fórum Latinovits termében.
A polgármester hozzátette, ilyen ciklus, ilyen 5 év nem volt, és bízik benne, hogy nem is lesz, mint amilyet most lezárnak.
„Van ez a Debrecen nevű nagy tengerjáró hajó, amit meg kellett újítani, de nem volt idő kikötni, hanem az elmúlt évek viharainak a kellős közepén kellett modern anyahajóvá átépíteni. Olyanná, amely a legmodernebb eszközökkel felszerelve, a flotta vezérhajójaként fogja a következő évtizedekben – reményeink szerint kevésbé viharos vizeken – Debrecen polgárait mint utasokat egyfelől védeni, másfelől pedig a céljaink felé repíteni” – mondta.
6 sikeres választás, 6 ciklus, összesen 25 év van mögöttünk, amit e városnak szenteltünk, fogalmazott a polgármester.
Zárójelben megüzente a „túloldalnak”: a 7-ik következik, ami ráadásul a szerencseszáma is. Papp László azt mondta, a hat közül az utolsó volt a legnehezebb, a leginkább embert próbáló, hiszen jött egy világjárvány, annak lecsengésével kitört az orosz-ukrán háború, aminek következtében elszabadultak az energiaárak, ez pedig elszabadította az inflációt. Mindezek tetejébe pedig Európában kitört az elektromobilitási láz az energiatárolásra, ezáltal pedig az akkumulátorgyárakra építő új technológiai korszak – s míg más országban „társadalmi és politikai konszenzus övezi az ügyet, addig hazánkban kitört az akkumulátor-ellenes hisztéria, aminek egyik pillanatról a másikra Debrecen lett a középpontja”, fogalmazott.
Kimagaslóan válságálló Debrecen
A polgármester szerint ezek közül egy is komoly kihívás, nemhogy sorozatban több is, ám a város bebizonyította, hogy „ezeknek a történéseknek a láncolata sem tudja zátonyra futtatni a hajót”, mert mindenki tette a dolgát, akinek feladata volt a válság és a kihívások kezelésében. A koronavírus-járvány kapcsán kiemelte: a kollégáival, képviselőtársaival ők „csak apró fogaskerekek” voltak, hiszen az orvosok, az egészségügyi dolgozók, a közlekedési vállalat járművezetői, a vízmű és a hőszolgáltató dolgozói, a rendőrök, a tűzoltók, a katonák, a pedagógusok, a kereskedelmi dolgozók, a pékek és még sokan mások a legveszélyesebb időszakokban is helytálltak, tették szó nélkül a dolgukat és vitték a vállukon a várost.
Papp László úgy véli, velük és általuk lett Debrecen kimagaslóan válságálló és jöhetett ki a veszélyek korszakából még erősebben, mint ahogy a válság kezdete előtt volt. Ez pedig csak összefogással valósulhatott meg: összefogva a város polgáraival, az egyházakkal, az egészségügyi és oktatási intézményeikkel, a vállalkozásokkal, a gazdasági élet szereplőivel, a várost építeni akaró civil szervezetekkel, és a kormánnyal.
„Az, hogy volt miért összefogni, hogy Debrecen ma erősebb, mint a válság kezdete előtt, jelentős részben azon múlt, hogy évekkel ezelőtt megalkottuk azt a stratégiát, amely világos irányokat, világos célokat jelölt ki számunkra. Ez az előző ciklusban az Új Főnix Terv, ebben a ciklusban pedig az előbb említett stratégiának a továbbfejlesztett verziója, a Debrecen2030 városstratégia volt” – hangsúlyozta a polgármester.
Hozzátette, ezt a programot a debreceni közgyűlés momentumos és DK-s képviselői nem szavazták meg, holott ez alapján valósíthatták meg „az elmúlt évek gazdasági, közlekedési, oktatási, kulturális és jóléti fejlesztéseit, amely alapján munkahelyek ezrei jöttek létre, óvodák, bölcsődék, iskolák újultak meg és épültek, hatalmas közlekedési beruházások zajlottak, színházak épültek és még hosszan lehetne sorolni”.
„Minden nehézség ellenére lépésről lépésre haladtunk városunk jobbá tételében. Először a gazdaság, majd következett az oktatás, közlekedés, kultúra, jóléti fejlesztések és most majd a Főnix lakásprogramnak köszönhetően a lakhatás” – emelte ki.
Papp László rámutatott: a mostani ciklusban a válságok legyőzését, a város egységének, békéjének és biztonságának megőrzését, illetve a gazdasági alapok letételét tűzte ki célul, és mindhármat sikerült is elérni.
A polgármester emlékeztetett: 2020 márciusában az egész világot megbénította egy addig ismeretlen vírus okozta járvány, ebből a depresszív helyzetből pedig kiutat kellett találnia a városnak, a családoknak, a közösségeknek és a gazdaságnak is.
„Túlzás nélkül mondhatom, hogy ez az elmúlt 25 év legnehezebb időszaka volt, amit hit nélkül átvészelni nem lehetett volna. Köszönet érte városunk egyházainak, vallási közösségeinknek, akik bennünk és híveikben is tartották a lelket” – tette hozzá.
A város működését a legnehezebb hónapokban is fenn kellett tartani, az önkormányzat a bérlőinek elengedte a bérleti díjat, a helyi kis- és középvállalkozásoknak elengedte iparűzési adójuk felét, és létrehozták az elesett családok támogatásának céljával azt a segélyalapot, amely Debrecen egyik legszebb összefogásán alapult. A háborús konfliktus miatt pedig újabb kihívás érkezett: energiaválság, infláció, reálbér-csökkenés és újabb gazdasági krízis.
„10 évvel ezelőtt azt a döntést hoztuk – egyébként helyesen –, hogy Debrecen jövőjét a gazdaság alapú városfejlesztésre építjük. Ennek megfelelően el is indítottuk Magyarország legnagyobb és egyben Európa egyik legnagyobb gazdaságfejlesztési programját. Valójában ez volt az oka annak, hogy tudtuk sikeresen kezelni a válságot” – hangsúlyozta a polgármester.
Példaként említette a BMW debreceni gyárát, ahol hamarosan elindul a termelés, az elmúlt 10 évben megtízszerezték az iparterületek nagyságát, a bejelentett munkahelyteremtő beruházások nagyságrendje meghaladja az 5000 milliárd forintot, a létrehozott és bejelentett új munkahelyek száma pedig közelíti a 20 ezret.
„Ezt senki nem tudta utánunk csinálni az elmúlt években, mindezt úgy, hogy a világ válságról válságra vergődött. Ezért jelenthetjük ki teljes magabiztossággal, hogy Debrecen a válságok időszakában is erősödni tudott. Ha az elmúlt évek gazdasági fejlődését további számokkal akarjuk alátámasztani, akkor azt mondhatjuk, hogy adóbevételeink az elmúlt 10 évben 2014-hez viszonyítva több mint háromszorosára növekedtek, míg Debrecen gazdasága összességében a 2020-as méretéhez képest 6-szorosára fog nőni 2030-ra, 10 év leforgása alatt” – húzta alá Papp László.
Debrecen az elektromobilitás új európai központja lesz
Ebben a növekedésben pedig nemcsak a nemzetközi nagyvállalatokra számítanak, hanem a helyi és vármegyei kis- és középvállalatokra is – ezért indították el a kkv-park programot is. S amellett, hogy a város megőrizte gazdaságának sokrétűségét, kijelenthető, hogy a 21. század legtöbbet ígérő ágazatának – az elektromobilitásnak – lesz Debrecen az új európai központja, fogalmazott a polgármester.
„Az előbb említett folyamatokat előrevetítő döntések, valamint gazdaságfejlesztési programunk komplexitása és eredményessége járulhatott hozzá, hogy 2021-ben a Financial Times Fdi részlegének globális felmérése alapján
Debrecent beválasztották a világ 10 legjobb tőkevonzó képességgel rendelkező városa közé. Ilyen eredményt eddig magyar, de még közép-európai város sem ért el soha. Nagyszerű érzés a világ élvonalába tartozni” – mondta.
A város vagyonának alakulása kapcsán Papp László elmondta: 2019-ben 403 milliárd forint vagyonnal rendelkezett Debrecen, 2024-re ez 543,6 milliárdra, azaz közel 35 százalékkal nagyobb értékre növekedett, 2014-hez képest pedig ez a növekedés eléri a 65 százalékot. A beruházási volument vizsgálva pedig azt mondta, míg 2014-ben még csak 5,3 milliárd forint volt, addig 2018-ban már közel 32 milliárd forint, és 2024-ben megközelíti a 98 milliárd forintot az adott évre tervezett beruházások összértéke.
„Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak az ipari parkok fejlesztéseire használjuk ezeket a forrásokat, hiszen a gazdasági fejlődés komoly fejlesztéseket igényel a város működésének számos más területén, többek között a lakossági vizes infrastruktúra, a közlekedés vagy akár a bölcsődék, óvodák fejlesztése kapcsán, az intézményi fejlesztések területén” – tette hozzá.
Az ipari parkok mellett az elmúlt ciklus nagyobb fejlesztései között említette még Papp László a nemzetközi iskolát, az Aquaticum Strandot, a Sziget-kék szabadidőparkot, a DEBEX esxtrémsport parkot, a városi terek megújítását a zöld város program részeként, illetve olyan közlekedési fejlesztéseket, mint a Bem tér – Nyíl utca – Hadházi út kereszteződése, a Kiskörút befejezése, a 33-as főút, a Sámsoni út fejlesztése vagy a Sas utcai mélygarázs.
„Már most látszik, hogy a világ a szűk esztendők időszakát éli, gazdasági válságok, háborúk és bizonytalanság jellemzi majd a következő éveket.
De Debrecen az elmúlt évek felhalmozott erőforrásaival Európa egyik legválságálóbb városává lép elő. Ezzel a gazdasági erővel tudjuk megvédeni a munkahelyeket, a családokat, a biztonságunkat, egyszóval a jövőnket.
Mert határozottan úgy gondolom, hogy a következő években senki nem fog dúskálni a lehetőségekben, azt kell majd megbecsülni, amit eddig megteremtettünk. Kinek mit intézett a városvezetése!” – hangsúlyozta.
A környezetvédelem és a fenntarthatóság kérdésében nincs alku!
Papp László a városi környezetpolitikával kapcsolatban azt mondta, a város számos területét érintő zöld város programok, a lakótelepektől a Petőfi térig, az Ültessünk 10 ezer fát Debrecenben! program teljesítése, a közösségi kertek kialakítása, a közösségi gyümölcsösök programjának elindítása, napelemparkok telepítése, a Civaqua első ütemének elkészítése, a zöld és a kék infrastruktúra fejlesztése és összekapcsolása, illetve a zöld folyosók kialakítása az ipari övezetek körül mind egytől egyig az elmúlt évek megvalósult fejlesztései.
De tervben van a Civaqua 2. ütemének megvalósításával a Nagyerdő, a Vekeri- és Fancsikai-tavak folyamatos vízutánpótlásának biztosítása, folytatják a 10 ezer fát Debrecenben programot, és vállalják a Zöld Kódex 50 pontos intézkedési programjának végrehajtását. Ezek közül kiemelte, hogy a debreceni ipar biztonságos működésének ellenőrzése érdekében létrehozzák azt a Környezeti Ellenőrző Rendszert, amely a nap 24 órájában lesz hivatott kontroll alatt tartani – az iparvállalatoktól függetlenük – azok működését és környezetre gyakorolt hatását. De fontos lépésként említette a szürkevíz, azaz a tisztított szennyvíz alkalmazását is.
„Az ezzel kapcsolatos tárgyalásaink eredményre vezettek a CATL-lel, és ezt fogjuk elérni valamennyi hasonló tevékenységet végző cégnél.
A környezetvédelem és a fenntarthatóság kérdésében nincs alku! Csak a város jövője, csak a város érdeke határoz meg mindent, ezt pedig nem politikailag motivált álcivil szervezetek, hanem az önkormányzat és a kormányzati hatóságok garantálják.
Legfőbb célunk, hogy Debrecen az erős gazdaságnak köszönhetően magas jövedelmi lehetőséget biztosítson polgárainak, de egyúttal zöld, élhető, környezetbarát településként adjon keretet polgáraink életének” – mondta.
Papp László úgy fogalmazott, „Debrecen ereje közösségeiben és az összefogásban rejlik”. Hozzátette, az elmúlt nehéz években egyházi, kulturális, szociális vagy akár a sport területén példaértékű összefogás, ennek köszönhetően nagyszerű közösségek jöttek létre.
A polgármester úgy véli, a városért végzett munka legnemesebb része a gondoskodás, ami nem csak a különféle programokban, szociális vagy egészségügyi vonatkozásban jelenik meg, hanem abban is, hogy a családokat támogatva ingyenes utazási kedvezményt kaptak a 6 és 14 év közötti Debrecenben tanuló gyerekek, de gondoskodás az újraindított panelprogram, a rövidesen útjára induló Főnix lakásprogram is.
„Visszatekintve az elmúlt évekre, úgy gondolom, van mire büszkének lenni. Debrecen teljesítménye irigylésre méltó, és olyan jövőt vetít előre, amely egy kiegyensúlyozott fejlődésre építve stabil, biztonságos jólétet garantál minden debreceni polgárnak,
aki becsülettel, szorgalommal, munkával akar előrejutni az életben. Ennek megteremtettük a gazdasági és oktatási feltételeit” – húzta alá, kiemelve a szakképzési centrum, a tankerület és a Debreceni Egyetem képzéseit.
Debrecen a közép-európai régió új gazdasági-üzleti központjává válik
Mint mondta, a fő cél az, hogy a képzések és a munkahelyek Debrecenbe vonzzák a fiatalokat, életpályát kínálva nekik.
„Az elmúlt években végzett munkánk eredményeként minden feltétel adott ahhoz, hogy Debrecen a munkaerőpiaci versenyt már az iskolapadokban megnyerje, és az új munkahelyek betöltésénél túlnyomó többségében magyar szakképzett munkaerőre építsen, akiknek jelentős része ebben a városban tanulta meg a szakmát” – mutatott rá.
Papp László hangsúlyozta: 25 éve dolgoznak a debreceniek töretlen bizalmának köszönhetően a városért, és az a szándékuk, hogy folytassák a közös munkát. Mint mondta: a város fejlődésének egyik alappillére – amelyre a jövőben is vigyázni és építeni kell – a sokrétű összefogáson alapuló közösség, amely képes a szoros együttműködésre.
„Az általam képviselt politikai közösség, a Fidesz-KDNP pártszövetség 1998-ban kapott először teljeskörű felhatalmazást a város szolgálatára. Debrecen az elmúlt 2 és fél évtizedben elvégzett munkának és fejlődésnek köszönhetően jó eséllyel az ország leggyorsabban fejlődő városává válik a következő 5 évben.
Az országos átlag fölött fognak növekedni a bérek, amellyel párhuzamosan az ország legfejlettebb és legsokoldalúbb ipari-gazdasági szerkezete alakul ki. Debrecen a közép-európai régió új gazdasági-üzleti központjává válik.
A gazdaság növekedésének köszönhetően Debrecen saját bevételei a következő 5 évben a jelenlegi állapothoz képest megduplázódhatnak, ami azt jelenti, hogy sokkal több forrás áll majd rendelkezésre a lakosság fejlesztési igényeinek teljesítésére. Szükség is lesz rá, mert a város a következő 2 évtizedben szinte összenő az agglomerációjával, jelentős növekedés indul mind területi, mind lakosságszámot tekintve” – mondta előremutatólag.
„Bízom magunkban, bízom a debreceni polgárokkal 25 évvel ezelőtt megkötött szövetségben, bízom az együttműködésben, és ezért hiszek Debrecen jövőjében”, fogalmazott.
Hozzátette: a fejlődés folytatásához meg kell nyerni az önkormányzati választást, azonban két komoly veszély is leselkedik Debrecenre. Úgy véli, az egyik „a helyi baloldal tehetségtelensége”, a másik pedig „az Európán eluralkodni látszó háborús törekvések”. Az elsőt az önkormányzati választásokon, a másodikat az európai parlamenti választásokon tudjuk elrendezni, tette hozzá.
Az elsővel kapcsolatban rámutatott: 25 éve figyeli a közgyűlési munkában és azon kívül „a város irányításáról álmodó baloldal ötlettelenségét, jövőre vonatkozó gondolattalanságát”, ami szerinte egyet jelent a sodródással, a lemaradással, Debrecen lassú eljelentéktelenedésével. Úgy véli, Debrecen számukra nem cél, hanem eszköz egy hatalmi játszmában a kormánnyal szemben, ez pedig egészen biztosan nem a város érdekeit szolgálná.
„Az önkormányzati választás tétje, hogy megőrizzük Debrecen fejlődését, biztonságát és stabilitását és megakadályozzuk, hogy városunk egy hatalmi játszma áldozatává váljon a Gyurcsány által irányított baloldal kezében” – hangsúlyozta.
Papp László szerint a másik Debrecenre leselkedő veszély az Európában eluralkodó háborús hisztéria, a fejlődéshez azonban békére, biztonságra és stabilitásra van szükség. Mint fogalmazott, az európai parlamenti választáson „a háborúpárti baloldal áll szemben a békepárti jobboldallal”. A polgármester azt mondta, meg kell akadályozni, hogy „a háborúpárti álláspont eluralkodjon Európában, ez az európai parlamenti választások valódi tétje”.
„Úgy gondolom, hogy a helyzet világos. Debrecen érdeke a béke, a biztonság, a fejlődés és a jólét. Mi ezt képviseljük, mint ahogy – megítélésem szerint – minden józan gondolkodású ember.
Ezért fogunk dolgozni a következő években is, mert ez szolgálja Debrecen polgárainak az érdekeit. Mert nekünk Debrecen az első, hiszen együtt vagyunk Debrecen! Hajrá Magyarország, Hajrá Debrecen!” – zárta beszédét Papp László.