Zöld város: energetikai és klíma-akciótervről döntött Debrecen közgyűlése – fotókkal
Döntés született a Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv (SECAP) felülvizsgálatáról és első monitoring jelentéséről.
Debrecen önkormányzata még 2016-ban döntött arról, hogy csatlakozik a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez (Covenant of Mayors, azaz CoM)
A csatlakozással kötelezettséget vállalt arra az önkormányzat, hogy az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban közép- és hosszútávú ambiciózus célokat határoz meg, melynek keretében
2030-ra legalább 55 százalékos csökkentést ér el az üvegházhatású gázok kibocsátásában, míg
2050-re a klímasemlegességi célt tűzte ki, ami ezeknek a 80-os mérséklését jelenti.
A kitűzött célok elérése érdekében 2018-ban elkészült és a CoM felé be is nyújtották a Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet (Sustainable Energy and Climate Action Plan, a továbbiakban: SECAP), egy olyan stratégiai dokumentumot, amely települési szinten határozza meg a fenntartható energiagazdálkodás és klímaváltozás elleni küzdelem érdekében tett intézkedéseket.
A SECAP első monitoring éve a 2021. év volt, amelyre a jelenlegi nyomon követési kibocsátásleltár elkészült. A város energetikai helyzetének összefoglalásakor bemutatták a 2007-es és a 2021-es év adatait is.
Ahogy a közgyűlés által elfogadott előterjesztésben szerepel,
Debrecen hosszú távú jövőképe, hogy fenntartható és innovatív módon fejlődő, magas életminőséget kínáló, határon is átnyúló szerepkörrel rendelkező makroregionális központ legyen.
Olyan, a változó külső feltételekhez rugalmasan alkalmazkodó, gondoskodó nagyváros, amely lakosai számára vonzó városi környezetet biztosít intelligens és fenntartható módon, felkészül a klímaváltozás kihívásaira és a csökkenő üvegházhatású gázkibocsátással hozzájárul a klímaváltozás mérsékléséhez.
A SECAP a város jövőre vonatkozó elképzelésének eléréséhez átfogó, és konkrét célokat fogalmaz meg a kibocsátások mérséklésére és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra, illetve az energiaszegénységet csökkentő célokra vonatkozóan. Ezek következetes végrehajtásával elérhetők a 2030-ra, és 2050-re kitűzött fenntarthatósági célok.
Debrecen folyamatos gazdasági és társadalmi fejlődése jól nyomon követhető a lakossági energiafogyasztás, a közlekedés, a szolgáltató szektor és a nem ETS rendszerbe (EU kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó) ipari szereplők adataiban. A dokumentum távlati terveket is tartalmaz a város energiafelhasználásának és az ezzel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére.
A SECAP felülvizsgálati dokumentumának társadalmi konzultációját 2024 novemberében folytatták le, amelyre civil és szakmai szervezetek is meghívást kaptak. A társadalmi véleményezésre szánt egyeztetési változatot közzétették a város honlapján is, hogy a lakosság is megtekinthesse. Erről itt olvashatnak.
A SECAP egyik fő 2030-as célkitűzése az üvegházhatású gáz helyi kibocsátásának 55 százalékos csökkentése 2007-hez képest. A felülvizsgálat során meghatározott első monitoring év adatai alapján a csökkenés mértéke 27-os 2007. évhez képest, ugyanakkor az üvegházhatású gázkibocsátás az 1990-es évhez képest elérte az 50 százalékos csökkenést. Az elért eredmények a villamosenergia és a távhő területén elsősorban a megújuló energiatermelés növekedésének,valamint a célzott fenntarthatósági intézkedéseknek köszönhetőek.
A 2021 és 2024 közötti időszakban további számos energetikai és fenntarthatósági fejlesztés valósult meg, amelyek biztosítják, hogy Debrecen számára elérhető legyen a 2030-ra kitűzött 55, valamint a 2050-re vállalt 80 százalékos kibocsátáscsökkentési cél.
Ehhez járul hozzá a debreceni repülőtér mellett 2022-ben megvalósult 52 hektáros napelempark, amely 52 ezer napelempanel üzembe helyezésével 15 ezer háztartás energiaigényét fedezi, és évente több mint 33 ezer tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
A szén-dioxid kibocsátás megtakarítás a következő cselekvési területeken a legjelentősebb: épületek, létesítmények, ipar, helyben termelt villamos energia, helyi távfűtés és kapcsolt villamosenergia-termelés, fenntartható közlekedésfejlesztés. Ennek megfelelően az épületenergetikai felújítások, az energiahatékonyság növelése, és a megújuló energiaforrások hasznosítása a helyi energiaellátásban, és a közvilágítás korszerűsítése bizonyulnak a legnagyobb megtakarítást hozó intézkedéseknek.
A város nemcsak az önkormányzat hatáskörébe tartozó intézkedésekre koncentrál, hanem
előtérbe kerülnek, és kiemelt figyelmet kapnak azok az akciók is, amelyek a lakosság, mint a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó szektor energiahatékonyságának javítását célozzák. Ilyen például a lakossági LED-csereprogram vagy a panelépületek energiahatékonyságának növelését szolgáló panelprogram.
A város célja, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, valamint a felmért és megismert környezeti állapotot figyelembe véve prioritást kapjanak az éghajlatváltozás következtében szükséges alkalmazkodási intézkedések. Ennek érdekében Debrecen a különböző stratégiai dokumentumaiban, programjaiban és terveiben figyelembe veszi az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez szükséges lépéseket, valamint azokat a helyi szinten megvalósítható adaptációs intézkedéseket, amelyek elősegítik a lakosság és a gazdaság szereplőinek felkészülését a jövő kihívásaira.
A SECAP-ban rögzített célok és intézkedések összhangban vannak az önkormányzat stratégiai dokumentumaival, köztük a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiával (2021-2027), a TOP Plusz Városfejlesztési Programtervvel, a Klímastratégiával (2022), a Fenntartható Városi Mobilitási Tervvel (2023), a Településfejlesztési Koncepcióval (2020-2030), a Környezetvédelmi Programmal (2023-2026), valamint a Karbonsemlegességi Tanulmány, Koncepció és Akciótervvel (2024).
Mint az előterjesztés írja, az önkormányzat által elfogadott és a fejlesztések során figyelembe vett stratégiáinak összevetése során határozottan kirajzolódik, hogy a város céljai egy irányba mutatnak: Debrecent élhető, zöld várossá alakítani, miközben megőrzi fejlődését és gazdasági központi szerepét.
A városi stratégiák és a SECAP dokumentumban meghatározott célok szorosan összhangban állnak egymással, kölcsönösen támogatva Debrecen jövőbeli víziójának megvalósítását – szerepel az előterjesztésben.
A közgyűlési vitában Gondola Zsolt, a Civil Fórum frakcióvezetője azt kérdezte, miért nem szerepelnek az anyagban az akkumulátprgyárak. Balázs Ákos környezetvédelmi ügyekért is felelős alpolgármester elmondta, ebben az anyagban olyan kibocsátási forrásoknak kell szerepelnie, melyre az önkormányzatnak közvetlen ráhatása van. Az akkumulátorgyárakra, mint ahogy más gyárakra is vonatkoznak uniós előírások és kvóták, de azok nem a SECAP részei.
Illés-Rácz Mariann, a Civil Fórum Debrecen Egyesület önkormányzati képviselője a gyárak szén-dioxid-kibocsátása kapcsán érdeklődött arról, hogy készül-e majd egy másik akcióterv. Papp László polgármester azt felelte, ők cselekednek, napelemparkot építettek repülőtérnél és igyekeznek erről vállalatokat is meggyőzni. Példaképp említette, hogy a BMW gyáránál is lesz egy saját napelempark. Balázs Ákos a felvetésre emlékeztetett, hogy a már elfogadott Zöld Kódex nagyon sok olyan akcióelemet tartalmaz, mely a környezet megóvását, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését szolgálja.
A momentumos Mándi László azt vetette fel, hogy hiába takarít meg szén-dioxid-kibocsátást, ha az új üzemek ennek többszörösét bocsátják a levegőbe. Papp László megismételte, hogy épp ezért ösztönzik a cégeket, hogy ők maguk is olyan beruházásokat eszközöljenek, mellyel csökkentik a fosszilis lábnyomukat. Mándi László rákérdezett az anyagban szereplő termikus hulladékhasznosítóra is. Arday Balázs, a Debreceni Hőszolgáltató jelen lévő vezérigazgatója elmondta, egy pályázat révén mérték fel a lehetőségetek a gázüzemű távhőenergia kiváltására, de ez egy nagyon hosszú távú lehetőség. Papp László polgármester is megerősítette, nem terveznek hulladékégető művet építeni, nincs is erre a városnak 40 milliárd forintja.
A közgyűlés végül 22 igen és 5 nem szavazattal, 4 tartózkodással fogadta el az előterjesztést.
FORRÁS: DEHIR.HU
